Sör mint titkos szupererő? Íme a komló eddig titokban tartott egészségügyi előnyei
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
A kutatók egy rendkívül ritka felvételt készítettek, amikor első ízben sikerült lencsevégre kapniuk egy óriáskalmárt (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik, és villámgyorsan lecsap a csalira. A kutatók egy elektromos csalimedúzát használtak a felvétel elkészítéséhez, amire rászerelték a kamerát. Az eszközt arra tervezték, hogy utánozza azokat lumineszcensz medúzákat, amelyeket az óriáskalmár zsákmányol.
Hatékony vadász lévén az óriás tintahal jól megél a 200 méter és 1000 méter közötti vízmélységben, az úgynevezett szürkületi zónában. Úgy tűnik, a híresen ravasz óriás tintahal prédát keresve cirkálva vadászik, mintsem hogy lesből támadjon. A legnagyobb óriás tintahalaknak lapostányér nagyságú szemeik vannak, és akár 14 méter hosszúak is lehetnek, bár ez a megfigyelt példány „csak” 6 méter hosszúságú volt a tentákulumokkal és a karjaival együtt.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Szaggatott internet
Minden korábbinál részletesebben térképezi fel a világ óceánjainak és tengereinek alját a 2017-ben indított Seabed 2030 nemzetközi program. Azt ígérik, tíz év múlva ismerjük majd a több kilométeres mélységben megbújó hátságokat, a kellően nagy vulkáni kúpokat.
Két adat arra, hogy milyen hatalmas vállalkozásba fogtak az óceánprogram kigondolói: a Föld felszíne 510 millió négyzetkilométer, ebből 361 millió négyzetkilométert fednek le az óceánok és a tengerek. Van, ahol sekély, másutt tíz kilométer vastag a folyadékréteg. Az ennek a hihetetlen vízmennyiségnek az alját 2030-ig feltérképező program néhány napja jelentette be, hogy eddig 14,5 millió négyzetkilométernyi területet, Ausztrália kiterjedésének kétszeresét mérték fel. A cél az óceánok 93 százalékának feltárása, azaz bőven van feladat az előttünk álló évtizedben. (A program a kétszáz méternél mélyebb vizekre koncentrál, az ennél sekélyebb vizeket meghagyja az érintett nemzetek vízrajzosainak.)
Az óceánok fenekét letapogató műszerekre azért van szükség, mert egyszerűen nem látjuk, hogy mi van a mélyben. A hárommilliárd dollárra becsült kezdeményezés programigazgatója, Jamie McMichael-Phillips szerint a tudományos misszió során szerzett információk mindenki számára szabadon elérhetők. Az adatok valóban sokakat érdekelhetnek, hiszen a talapzatok alakjának ismeretében megérthetjük, hogy az óceánok miként befolyásolják az éghajlatot és az időjárást, az árapályokat, az üledék szállítását, a szökőárok terjedését.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
Az űrből is látszik a világ legnagyobb korallja.
Magyar kutatók is részt vettek a Nap születésének időskálájának megmérésében.
Vigyázzon!
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
21 éve tűnt el a győri fiú: Till Tamás után Juda Kristófot is megtalálják?
A nap kérdése
Visszahívja népszerű termékét a Lidl: réz lehet benne
„Senki nem engedhet meg magának ilyen stílust” – helyretették a gyermekotthon vezetőjét fenyegető Magyar Pétert (Videó)
Putyin interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be
Elismerte az UEFA, nagyot hibázott a videóbíró
Szárnyal a futballista, aki Marco Rossi szerint viccet csinált a magyarokból
A magyar válogatott lehetséges útja a vb-re: így játszhatunk pótselejtezőt San Marino ellen
Nukleáris háború küszöbén a NATO tagországa
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
Az űrből is látszik a világ legnagyobb korallja.
Magyar kutatók is részt vettek a Nap születésének időskálájának megmérésében.
Vigyázzon!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.