Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) – olvasható az Origo cikkében.

A 300 évnél is idősebb "Rákóczi fája" Romhányban Fotó: KOMKA PÉTER Forrás: MTI

A famatuzsálemek fele még mindig jó, vagy kitűnő állapotnak örvend

A munka majdnem 11 évig tartott, és csaknem 2 ezer faegyedet vizsgált meg a MATE kutatója, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. A felmérés eredményei szerint a vizsgált egyedek több mint fele jó vagy kitűnő állapotban volt viszont a fák mintegy 6 százaléka elpusztult.

„A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak adnak otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak” – olvasható a MATE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint az összegzésben írják, egyes fák a koruk vagy éppen a méretük miatt érdemelnek védelmet,

de vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Emellett olyanok példányok is találhatóak hazánkban, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.

Kulturális, érzelmi hagyatékként is jelentős a szerepük

Takács Márton, a MATE szaktudósa terepi kutatásain több mint 45 ezer kilométert tett meg annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket.

„Az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme alapvető feladatunk”

- hangsúlyozza a közleményben Takács Márton.

A 300 évnél is idősebb „Rákóczi fája” Romhányban, a magyar famatuzsálemek egyik leghíresebbike
Fotó: KOMKA PÉTER / MTI

A kutató 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb faegyed közönséges bükk (400 darab) és kocsányos tölgy (379 darab) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében

a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedésnek a taplófertőzés bizonyult,

amely a felmért 2 ezer fából 123 fa esetében fordult elő – részletezik a beszámolóban. A felmérés során az is kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban, 400 bükkfából 66 fertőzöttet talált a szakember.

Agrobaktérium-fertőzéssel a felmért egyedekből 217 fa volt érintett, ez a típusú fertőzés a fekete nyárfát sújtja leginkább. Borostyánt, amely a legnagyobb arányban a kocsányos tölgyeken fordult elő, a felmért 2 ezer fából 353 fa esetében talált a szakértő.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.