Az Active Asteroids nevű projekt keretében aktív kisbolygókat kell feltárniuk a Naprendszerben. Ezek az égitestek üstökösszerű csóvájukról ismerhetők fel.
Csillagászati előismeretek nem szükségesek a csatlakozáshoz, az amatőr csillagászokat egy online platformon fogják ellátni a munkához szükséges tudással.
Csupán alig harminc ilyen aktív aszteroidát fedeztek fel 1949 óta. A Colin Orion Chandler kutató által kidolgozott projekt célja elsősorban az, hogy ezt a számot megsokszorozzák. Több mint tízmillió aszteroidaképet kell átvizsgálni, miközben tízezer aszteroidából egy sorolható az aktív aszteroidák közé.
Ezek az objektumok, melyeket kisbolygóövi üstökösöknek is neveznek, a Naprendszer kisméretű égitestjei, melyek mint az aszteroidák, az Földéhez hasonló keringési pályán mozognak, de időnként az üstökösökhöz hasonlóan port adnak le és csóvát képeznek. Keletkezésükről egyelőre kevés ismerettel rendelkezik a tudomány.
Az ismert objektumok számának növekedésével a tudósok új információkra tehetnek szert, amelyek segíthetnek többek között megérteni a Földön lévő víz eredetét és hozzájárulhatnak annak feltárásához, hol állhatnak rendelkezésre a Naprendszerben az élethez szükséges feltételek.
Az aszteroidák főként a kisbolygóövben, a Mars és a Jupiter keringési pályája közötti régióban helyezkednek el. Közülük néhány azonban bolygókkal való ütközés és kölcsönhatás következtében keresztezi a Föld pályáját.
A kisbolygók nagyrészt fémből és kőzetből állnak, míg az üstökösök porból és jégből. Mivel nagyobb az illékony, melegedés hatására elpárolgó anyagok aránya, az üstökösöknél jellemző módon hosszú csóva alakul ki.
