A faluváros kincsei

Az Adler Béla által helyben kiadott lap büszkén mutatja be az utókornak a Városházat, a református templomot és még a posta kis épületét is.

Fotó: Balázs D. Attila

A képeslaptudománynak, azaz a deltiológiának és magának a gyűjtésnek tagadhatatlanul van egy kincskeresési érzete is. Hiszen még manapság is nagyobb eséllyel találni a régi magyar lapok között sosem látott kiadásokat, mint a bélyegek között. Ez utóbbiak ugyanis alaposan ki vannak kutatva, katalogizálva.

Tehát a képeslapok gyűjtője bármire rábukkanhat, amivel addig sem ő, sem más nem találkozott. Rálelhet akár az első típusú berettyóújfalui képeslapra is. Kutatásaim alapján ugyanis ez a képen látható csinos változat lehet a legelső, amit a „faluvárosról” kiadtak. Szinte napra pontosan 111 esztendeje, 1900. október 4-én kelt útra ez a csodás lap, két „első szériás” turulos bélyeg kíséretében. Egy nagyon békés kor lenyomata ez, és képeslap-tervezési szempontból is annak számít, hiszen akkoriban még bőven volt idő kis grafikai műremekekre áldozni virágokkal, indákkal, jól beigazított mozaikokból álló képkockákkal.

Fotó: Balázs D. Attila

Az Adler Béla által helyben kiadott lap büszkén mutatja be az utókornak a Városházat, a református templomot és még a posta kis épületét is, de külön érdekesség, hogy a kis képek között ott szerepel az Árpád-kor ma is álló képviselője, a herpályi Csonkatorony is. Az ősi apátsági bazilika toronymaradványát még az 1904-es konzerválás előtt örökítette meg a fotográfus, amikor még valóban csonkán, tetőzet nélkül várta a jobb idők eljövetelét.

Időutazás a magyar múltba sorozatunk 28. része az aradi várba röpíti az olvasót, az 1899-es esztendőbe.

Borítókép: Deltiológiai kutatások alapján ez, az 1900-ban postázott díszes csodalap lehet az első típusú berettyóújfalui képeslap. (Balázs D. Attila gyűjteménye)

A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.