Titokzatos képződményt fedeztek fel Mátraverebély mellett

Hazánk egyik legrégebbi és máig egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelyén izgalmas felfedezést tettek a geológusok. A nógrádi geopark szakemberei egy igen ritka természeti képződményre bukkantak a szentkúti Meszes-hegy oldalában a közelmúltban. A felfedezés nyomába a Kossuth rdió riportere, Tarnóczi László eredt a Hajnal-táj című műsorban, melyben az is kiderült, élhetett-e ott valaha ősember.

Mtraverebly-Szentkt, 2016. mjus 11. Szz Mria s a kis Jzus szobra a 2006-ban Nemzeti Kegyhelly nyilvntott, nyolc vszzados bcsjrhely Szz Mria Szent Ktjn, amelynek vizt tbb tzezer katolikus hv issza s viszi haza vente, gygyulsrt s megtisztulsrt. MTVA/Bizomnyosi: Jszai Csaba *************************** Kedves Felhasznl! Ez a fot nem a Duna Mdiaszolgltat Zrt./MTI ltal ksztett s kiadott fnykpfelvtel, gy harmadik szemly ltal tmasztott brminem klnsen szerzi jogi, szomszdos jogi s szemlyisgi jogi ignyrt a fot ksztje kzvetlenl maga ll helyt, az MTVA felelssge e krben kizrt. Fotó: Jászai Csaba

A Mátraverebély melletti Szentkútra látogatott el a Kossuth rádió Hajnal-táj című műsora, amely időről időre körbejárja Magyarország régióit.

A közmédia internetes oldalán olvasható beszámoló szerint nemzeti kegyhelyünk felett, egy fiatal tölgyerdőben Prakfalvi Péter kalauzolta a rádió tudósítóját, Tarnóczi Lászlót, akinek a geológus megmutatta, milyen nem mindennapi felfedezést tettek a közelmúltban a közismert túra- és zarándokútvonalon.

A Novohrad – Nógrád Geopark, egy kiemelt geotúra helyszínén járunk, amit egy terepbejárás után Orosz Mihály barlangkutató mutatott meg nekem. Eleinte kételyeim voltak, hogy amit találtunk, az valóban barlang-e, ezért a geopark felvidéki geológusát hívtam segítségül, hogy megállapítsuk, mi lehet a felfedezett képződmény. Ahogy felmértük, kilenc méter hosszú volt, amivel ténylegesen barlangnak számít. Ha a Bükki Nemzeti Park igazgatósága hivatalosan is nyilvántartásba veszi, onnantól a magyar törvények szerint védett, természetes úton keletkezett, nem mesterséges barlangnak számít

– fogalmazott a geológus a Hajnal-táj riportjában.

Megítélésem szerint ez egy kőbánya barlangja, és keletkezése 15 millió évvel ezelőttre tehető. Eddig gyakorlatilag zárt volt, csak az utóbbi, 70 évvel ezelőtti kőbányászat nyitotta ki. Ezért úgy gondolom, hogy ősember nem lakhatott benne

– tette hozzá a szakember, aki kiemelte, ritkaság számba megy, hogy egy barlang andezitből keletkezik, ugyanakkor igen tartósak e képződmények: még az ember se tudja könnyen a csákányt belevágni, és a víz se tud ebben nagy kárt tenni.

A Hajnal-táj idézett adása 60 napig a MédiaKlikken visszahallgatható.

A Híradó.hu eredeti cikke IDE kattintva érhető el.

Borítókép: MTVA/Jászai Csaba