Tusnádfürdői forrásszentélyek

Képeslapunk abban a korban született, amikor a román fejedelemségekbe még mi exportáltuk a tusnádi borvizet.

Erdély egyik legnagyobb kincse maga a természetes ásványvíz, amely olyannyira jellegzetes, hogy a mai kis Magyarországon sokan el sem tudják képzelni e víz erejét, frissességét, ásványianyag-gazdagságát. Mindezen nincs mit csodálkozni, hiszen gyógyvizekben gazdag hegységeink zöme a határon kívül rekedt.

A Székelyföld különösen gazdag borvízben. Itt található a mai Románia ásványvízkészletének java, mintegy kétezer forrás. Tusnádfürdőn is sok borvízforrással találkozhatunk, ezek közül az egyik jelentősebb a Rezső nevet viselte, amelyet ma Szent Ilona-forrásként ismernek. 1905 körül kiadott lapunkon jól látható, hogy milyen míves filegóriát állítottak akkoriban föléje (a Mikes-forrást is egy ilyen kis szentély vigyázta), s milyen délceg kandeláber világította be esténként a környéket az Apor-bástya alatt.

A régi fürdőszentély hűlt helye. GPS: 46.145466, 25.860156.

Ma már csak a hűlt helyét találni a szépséges kis építménynek, de vigasztaljon az, hogy régi képeslapunk abban a korban született, amikor a román fejedelemségekbe még mi exportáltuk a tusnádi borvizet. A történelem kereke pedig forog, és csak forog tovább.

Fotó: A szerző felvétele

Az Időutazás a magyar múltba 108. részében a régi Félixfürdőre látogatunk ki.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: „Tusnád fürdő. Rezső-forrás.” 1910 körüli kiadás, háttérben az Apor-bástyával a hegytetőn (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)