időjárás 15°C Amália 2022. október 7.
logo

Nemzetközi űrbiztonsági programot koordinál az ELTE

Forrás: MTI
2022.09.14. 11:08 2022.09.14. 11:57
Nemzetközi űrbiztonsági programot koordinál az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék űrkutató csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését – közölte az egyetem az MTI-vel kedden.

A FARBES-projekt indulását a Horizon Europe támogatja, a projekt összköltségvetése több mint 850 ezer euró (mintegy 339 150 000 forint), az ELTE-re eső összeg 242 625 euró (mintegy 96 807 375 forint). A projektet Lichtenberger János egyetemi tanár vezeti.

A közlemény magyarázata szerint a napkitörések és a földmágneses viharok hatására a Föld felső légkörébe töltött részecskék és plazma sodródik a napszélből. Ezek a kis vagy közepes energiájú részecskék a sugárzási övekben nagy energiára tesznek szert az ott lezajló hullám-részecske kölcsönhatásokban és „csapdába esnek” a földi mágneses térben. 

Amíg a csapdában vannak, komoly veszélyt jelentenek a műholdak és űreszközök elektronikájára. Ezért nagyon fontos, hogy a kutatók előre tudják jelezni, mennyi ideig tart, amíg ezek a nagy energiájú részecskék kiszóródnak a csapdából.

A mágneses viharok a Nap dinamikája következtében rendszeresen, bár nem szabályos időközönként megtörténnek.

A műholdoperátorokat azonban elsősorban nem az érdekli, hogy mikor lesz mágneses vihar és mikor keletkeznek nagy energiájú részecskék, hanem az, hogy ha már itt a »baj«, az meddig tart: egy óráig, fél napig vagy két napig

– idézik Lichtenberger Jánost.

A problémák elkerülése érdekében, az adott időintervallumban a műholdakat alapállapotba kell kapcsolni, ilyenkor a hibás műveletek esélye lényegesen alacsonyabb. A kikapcsolt műhold azonban veszteséges az üzemeltetőknek, ezért a cél az, hogy a műhold csak addig maradjon kikapcsolva, amíg az a biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges.

A folyamat előrejelzéséhez valós idejű műholdas mérések kellenének, de jelenleg nincs ilyen műhold.

„Nemzetközi konzorciumunk éppen ezért földi mérésekre alapozva készít olyan előrejelzéseket, amelyek nem a finom részletekre koncentrálnak, hanem a már említett veszélyes periódusok időtartamát becslik meg sugárzásiöv-modellek segítségével” – tette hozzá az ELTE professzora.

A közlemény szerint a sugárzásiöv-modellek kulcsparamétereit földi mérésekből származtatják. Ezekben a mérésekben több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék űrkutató csoportja. Korábban kiépítettek egy olyan globális mérőhálózatot (AWDANet), amelyben a felső légkör és a plazmaszféra elektronsűrűségét a villámok által keltett jelek (úgynevezett whistlerek) segítségével mérik. 

A hálózat olyan természetes eredetű rádiójelek vételére is alkalmas, melyeknek erőssége a sugárzási övek modelljeinek egyik fontos bemeneti paramétere.

A csoport irányítja a korábbi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által létrehozott európai mágneses mérőhálózatot (EMMA), amelynek mérései – más frekvenciatartományban – szintén a sugárzási övek modelljeinek fontos bemeneti paraméterei.

Az említett földi mérőhálózatokat a PLASMON FP7-es pályázatban – amelyet szintén az ELTE koordinált – fejlesztették tovább. A most induló FARBES-projekt célja a plazmaszféra és a sugárzásiöv-modellek operatív alkalmazása az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programjában.

A projektben részt vesz a francia Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales, a brit British Antarctic Survey, a Cseh Tudományos Akadémia Felsőlégkör-fizikai Intézete, az athéni Nemzeti Egyetem és az észak-amerikai New Mexico Consortium – olvasható az ELTE közleményében.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.