A melegedés újraszínezi az állóvizeket

A klímaváltozás megannyi fenyegető következményének sorozata újabb elemmel bővült. Kutatók világszerte több mint 85 ezer tavat elemeztek, és arra jutottak, hogy a melegedő klíma miatt több ezer festőien kék színű tó a jövőben inkább zöldes színű lesz, olykor barnás.

France, Hautes-Alpes, Pruničres, Serre-Ponçon lake on the Durance, drying up of the lake, 12 meters below normal, due to exceptional drought? on the Saint-Michel islet the Saint-Michel chapel 12th century Michael (Photo by CAVALIER Michel / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP) Fotó: CAVALIER MICHEL / HEMIS.FR

A tavak színének első globális összegzését elkészítő kutatók becslése szerint a Föld állóvizeinek nagyjából egyharmada kéken pompázik. Ha azonban az átlagos nyári levegőhőmérséklet néhány fokkal megemelkedik, az állóvizek egy része zavaros zöld vagy barna színűvé válhat – írja a csapat a Geophy­sical Research Lettersben megjelent tanulmányban.

A tó színe részben attól függ, hogy mi van a vízben, de olyan tényezők is számítanak, mint a vízmélység és a környező földhasználat.

A kék tavakhoz képest a zöld vagy barna színű tavakban több az alga, az üledék és a szerves anyag – hivatkozott a Sciencenews.org tudományos portál Xiao Yangra, a dallasi Southern Methodist University hidrológusára. Yang és munkatársai 2013 és 2020 között műholdfotókat használtak a világ több mint 85 ezer tavának elemzéséhez. Mivel a viharok és az évszakok átmenetileg befolyásolhatják az állóvizek színét, az egyes tavaknál a hétéves időszak során a leggyakrabban megfigyelt színre összpontosítottak. – A megközelítés nagyon jó – mondja Dina Leech, a farmville-i Longwood Egyetem vízi ökológusa, aki szerint a műholdas adatok sokat mondók.

A kutatók a színek detektálásán túl megvizsgálták a helyi éghajlatot ezalatt az idő alatt, hogy megtudják, hogyan kapcsolódhat ez a tó színéhez szerte a világon. (A szakemberek a földgömb minden pontjára kiszámított éghajlati jellemzőkre támaszkodtak, az összes elérhető feljegyzést figyelembe vették.) Ezek alapján megállapították, hogy a 19 Celsius-fok alatti nyári átlagos levegő-hőmérsékletű tavak nagyobb valószínűséggel kékek, mint a melegebb nyarú tavak. De az általuk vizsgált kék tavak 14 százaléka közel van ehhez a küszöbhöz. 

Ha a nyári átlaghőmérséklet további három Celsius-fokkal megemelkedik – ez a mérték a tudósok szerint a század végére hihetőnek tűnik –, akkor 3800 tó zöldre vagy barnára változhat. 

Ennek oka, hogy a melegebb víz elősegíti az algák virágzását, ami megváltoztatja a víz tulajdonságait, és zöldesbarna árnyalatot ad neki. – Nem is tudjuk, hány tó van a világon – mondja Catherine O’Reilly, a tanulmány társszerzője, az Illinois Állami Egyetem vízi ökológusa. Sok tó ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy műholdon keresztül megbízhatóan észleljék, de egyes becslések szerint több tízezer kisebb-nagyobb állóvíz veszítheti el kék árnyalatát. Ha egyes tavak kevésbé kékek, valószínűleg elveszítik addig sokak által értékelt adottságaik egy részét, mondja O’Reilly. 

A tavakat gyakran használják ivóvízként, főzéshez, strandolásra. Ha a vízben elszaporodnak az algák, akkor nem lesz vonzó pihenőhelyszín, illetve költségesebb a megtisztítása például iváshoz. De a színváltozások nem feltétlenül jelentik azt, hogy a tavak kevésbé egészségesek.

– Az emberek nem értékelik a sok algát egy tóban, de a halaknak ez nagyszerű – mondja O’Reilly.

A tó színe utalhat a tó ökoszisztémájának stabilitására, a változó árnyalatok jelzik a vízben élő lények körülményeinek változását. Az új tanulmány egyik előnye, hogy kiindulási alapot ad annak felméréséhez, hogy az éghajlatváltozás miként befolyásolja a Föld édesvízkészleteit. – A tanulmány megállapításaihoz hasonlíthatjuk a jövőbeli eredményeket – mondja Mike Pace, a charlottesville-i Virginia Egyetem vízi ökológusa.

Borítókép: Alpesi tó a Francia-Alpokban. Múló szépség (Fotó: Europress/AFP)