A kutatók a színek detektálásán túl megvizsgálták a helyi éghajlatot ezalatt az idő alatt, hogy megtudják, hogyan kapcsolódhat ez a tó színéhez szerte a világon. (A szakemberek a földgömb minden pontjára kiszámított éghajlati jellemzőkre támaszkodtak, az összes elérhető feljegyzést figyelembe vették.) Ezek alapján megállapították, hogy a 19 Celsius-fok alatti nyári átlagos levegő-hőmérsékletű tavak nagyobb valószínűséggel kékek, mint a melegebb nyarú tavak. De az általuk vizsgált kék tavak 14 százaléka közel van ehhez a küszöbhöz.
Ha a nyári átlaghőmérséklet további három Celsius-fokkal megemelkedik – ez a mérték a tudósok szerint a század végére hihetőnek tűnik –, akkor 3800 tó zöldre vagy barnára változhat.
Ennek oka, hogy a melegebb víz elősegíti az algák virágzását, ami megváltoztatja a víz tulajdonságait, és zöldesbarna árnyalatot ad neki. – Nem is tudjuk, hány tó van a világon – mondja Catherine O’Reilly, a tanulmány társszerzője, az Illinois Állami Egyetem vízi ökológusa. Sok tó ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy műholdon keresztül megbízhatóan észleljék, de egyes becslések szerint több tízezer kisebb-nagyobb állóvíz veszítheti el kék árnyalatát. Ha egyes tavak kevésbé kékek, valószínűleg elveszítik addig sokak által értékelt adottságaik egy részét, mondja O’Reilly.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!