A nevetés túlélési ösztön
Régebben valóban a túlélés része volt a nevetés, de mára már átalakult egy állatok közötti kötődést elősegítő reakcióvá – írja a CNN. A legtöbb emlős mosolyra húzza a száját játék, vagy csiklandozás közben. Habár mi is gyakran elmosolyodunk erre az ingerre, belőlünk nem csak a fizikai kontaktus váltja ki a nevetést.
„Az embereknél a nevetés kommunikációs „eszközzé” fejlődött az évek során” – mondta Janet Gibson, az Iowai Grinnel Egyetem nyugállományú kognitív pszichológiaprofesszora.
„Évszázadokkal ezelőtt a nevetés egy csoport összekötő erejének számított” – fejtette ki a CNN egyik podcastjében.
„Úgy tartották, hogy a nevetés egy kifejező „eszköz”, amely visszajelzett a csoport tagjainak, hogy minden rendben, megnyugodhatunk. Nincs ok az aggodalomra. Biztonságban vagyunk. És innen következik, hogy a nevetés a túlélést segítette elő annak idején” – mutatott rá Janet Gibson.
Úgy hisszük, hogy agyunk évszázadok távlatából megőrizte az összefüggést a nevetés és a kellemes, szórakoztató, megnyugtató, meglepő információk között.
Az antropológusok úgy gondolják, hogy a nevetés univerzális reakció, azonban nem minden kultúra találja viccesnek ugyanazokat a dolgokat.
Mi a nevetés?
Meglepően összetett folyamat a nevetés, amely a test és az agy számos területét kapcsolja össze. A homloklebeny érzékeli és lefordítja a bejövő információkat – a hangokat és képeket – majd eldönti, hogy viccesek-e vagy sem. Ez egy érzelmi reakciót vált ki a limbikus rendszerben, amely a kellemes érzéseket és a félelmeket irányítja, és stimulálja a motorikus mozgásért felelős rendszerünket.
A folyamat végén pedig megjelenik a fizikai reakciónk – a hahotázás, a kacagás, a fújtatás és a kuncogás, amit egyszerűen csak nevetésnek hívunk.
„Amikor nevetni kezdünk hirtelen nagy összehúzódások keletkeznek a bordáinkban. Ezek az összehúzódások adják a nevetés hangját is, amely igazán egyszerű hangnak számít. Ennek hatására az agyban megváltozik az endorfinszint is” – mondta Sophie Scott a UCL kognitív idegtudomány professzora.
Ez gyakorlatilag fájdalomcsillapító hatású. Nevetés közben csökken az adrenalinszint, majd hosszútávon a stresszért felelős kortizol is. A nevetés segít feldobni a hangulatunkat, így kevésbé leszünk érzékenyek a stresszhatásokra
– mondta a professzor.