Inue és kollégái célja, hogy megtanítsák MI-rendszerüknek a párbeszéd alatti nevetés „művészetét”. Ehhez több mint
nyolcvan gyorsrandi-párbeszéd adatait gyűjtötték be, melyek férfi egyetemi hallgatók és a robot között zajlottak, és amelyeket kezdetben négy női színész távirányított.
A különböző nevetéstípusokat osztályozták, majd az adatokat a gép tanulórendszerére bízták, hogy döntse el, mely helyzetben és milyen módon illő nevetni.
Inue ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy meghatározzák azokat eseteket, amikor együtt nevetünk valamin.
A kutatócsoport egy emberrel folytatott négy rövid párbeszéddel tesztelte le Erica „humorérzékét”, beépítve az együtt nevetés algoritmusát a meglévő párbeszédprogramba. Ezeket összehasonlították olyan verziókkal, amelyekben Erica egyáltalán nem nevetett, valamint olyanokkal, ahol minden egyes alkalommal nevetett, amikor beszélgetőpartnere nevetését észlelte.
A felvételeket 130 önkéntesnek játszották le, akik empátia, természetesség, emberhez való hasonlóság és a megértés szempontjából azt a változatot értékelték a legjobbnak, ahol Erica együtt nevetett a beszélgetőpartnerrel.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!