Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?

Szegeden is használják azt az eljárást, amelynek kifejlesztője idén Nobel-díjat kapott.

Fotó: HORVATH ZSOLT

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – olvasható az Origo cikkében.

Ahogy arra az egyetem felhívta a figyelmet, ahhoz, hogy megismerhessük a humán betegségek alapját, szükséges volt a teljes genomunk megszekvenálása, vagyis feltérképezése. Ez 2001-re teljesült. 

Az azóta rendelkezésre álló adatok óriási lendületet adtak az orvosbiológiai kutatásoknak.

A humán genom teljes ismerete lehetőséget adott a kérdés megválaszolására: milyen mértékben tér el a mai ember örökítő anyaga – genomja – a neandervölgyi ember és a csimpánz genomjától? A kutatók következő lépésként lehetővé tették, hogy nemcsak élő organizmusokból, hanem több tízezer éve elhunyt, ősi emberi maradványokból is képesek legyenek DNS mintát izolálni– mondta Prof. Dr. Széll Mártától, az SZTE stratégiai rektorhelyettese. – Ebben a fejlesztésben volt úttörő munkája a fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert svéd Svante Pääbo-nak, aki 2010-re lehetővé tette a neandervölgyi ember, majd a gyeniszovai emberi maradványok teljes elemzését.

A svéd professzor által kifejlesztett módszerrel arra a kérdésre is választ kaphatott az emberiség: vajon a beszédkészség kifejlődése csak a Homo sapiensre vonatkozó sajátosság volt, vagy a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni? 

Svante Pääbo által elsőként felismert sajátosság, hogy a FOXP2 gén genetikai variánsai arra utalnak, hogy a neandervölgyi beszédkészsége nem fejlődött ki olyan módon, mint később a Homo sapiensé.

Prof. Dr. Széll Márta egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a kutatók az ősi maradványok DNS szekvenálásának köszönhetően kimutatták, hogy a 3-as humán kromoszómán van egy olyan régió, amelynek egy variánsát a neandervölgyi ősembertől vett át a Homo sapiens. Azoknál az embereknél,

akik ezt a variációt hordozzák és megfertőződnek a SARS-Cov-2 vírussal, nagyobb eséllyel lesz súlyosabb a COVID-19 betegség lefolyása, mint azoknál, akik nem ezt a variánst hordozzák.

Svante Pääbo és kutatócsoportja által kidolgozott genomikai technológiák kiemelkedő szerepet játszanak azokban a genetikai vizsgálatokban is, amelyeket a Szegedi Tudományegyetemen folytatnak a magyarságkutatással kapcsolatban Dr. Török Tibor és Dr. Neparáczki Endre vezetésével.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)