A felfedezés nagy tudományos jelentőséggel bír, mert a világűrbeli jég központi szerepet töltött be az univerzum keletkezésében. Ez a jég jóval a bolygók keletkezése előtt jött létre mélyen a planetáris ködök belsejében.
A planetáris köd gázból és porból álló felhő, amely idővel bolygóvá formálódhat. Ezekben a felhőkben annyira alacsony a hőmérséklet, hogy jég képződhet a porszemcséken.
A tanulmány szerzői a Földtől ötszáz fényévnyire lévő Chamaeleon I molekuláris felhőt vizsgálták, amely a Kaméleon csillagkép központjához közel, egy fagyos, sűrű, éppen ezért nehezen kutatható területen található.
Maria Drozdovskaya, a berni egyetem kutatója elmondta, hogy a méréseket a Webb nagy precizitású infravörös spektográfjai tették lehetővé, amelyek képesek pontosan észlelni és besorolni a sugárzást ezeken a hullámhosszokon. Az eszköz fejlesztésében Svájc is részt vett.
A szakértők az űrbéli jég összetételébe is betekintést nyertek, és a vártnál kevesebbet találtak benne az élet összetevőinek számító kémiai elemekből, azaz a hidrogénből, az oxigénből, a nitrogénből, a kénből és a szénből. Ez arra utalhat, hogy a fenti elemek a molekuláris felhők jeges részein kívül máshol is megtalálhatók.
A James Webb űrteleszkóp a NASA, valamint a kanadai és az európai űrkutatási ügynökségek együttműködésével épült meg, és 2021 végén egy Ariane hordozórakéta fedélzetén indult útnak a világűrbe a Francia Guyanán található európai űrrepülőtérről, Kourouból.
Az űrteleszkóp által készített első felvételeket 2022 nyarán tették közzé. Ezek minden korábbinál részletesebb betekintést nyújtanak a világűrbe.
