Arad erős magyar identitása
A Maros-parti Arad fejlett európai nagyvárosként jelenik meg a XIX. század végi és XX. század eleji klasszikus képeslapokon. Széles utak, impozáns épületsorok, gyárak és mindenekfelett erős magyar identitás jellemzi. Mi sem volt természetesebb ennél akkoriban, hiszen a városnak 1910-ben 63 ezer lakosából mintegy 47 ezer volt magyar, ugyanakkor mindössze tízezret tett ki a román népelem. Éppen ezért talán álmukban sem gondoltak arra az aradi magyarok, hogy 1919 májusában az oly távoli és oly elmaradottnak ismert Román Királyság katonái egyszeriben csak megszállják Magyarország e sok szempontból szimbolikus városát, majd szisztematikusan neki is kezdenek a magyar emlékek eltüntetésének. S miért ne indítsák ezt a műveletet legelsők között épp a Szabadság-szoborral…
Zala György remekművét 1890-ben avatták fel Arad egyik legszebb pontján, a Szabadság téren a tizenkét vértanú tábornok és egy vértanú ezredes emléke előtt tisztelegve. A vármegyeszékhely szimbóluma lett e szoborcsoport, amelynek központi alakja, a hazát jelképező Hungária, valamint az Ébredő szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség, illetve a Haldokló harcos allegorikus szobra mellett a talapzaton megtalálható volt az aradi tizenhárom bronz domborműve is – olvasható ízelítőként a rendkívül izgalmas cikkből.
A teljes cikket ITT olvashatják el.
Borítókép: Az aradi Szabadság-szobor (Forrás: Wikipédia)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!