Képeslapkutatóként kiemelt helyet foglalnak el gyűjteményemben a fiumei és a Fiume környéki lapok. Régi országunk legnyugatibb pontjáról, a Szent Korona „legszebb ékkövéről” ugyanis számos tetszetős és izgalmas képes levelezőlap látott napvilágot a nagy háborúig, amely után a Délvidékkel együtt leszakították a magyar tengerhajózás bölcsőjét is az ország testéről – írja friss tanulmányában Balázs D. Attila író, újságíró.
Belegondolni is szívfacsaró, milyen magas fejlettségű tengeri kikötőnk volt itt – Európa tizedik legforgalmasabbja és egyik legkorszerűbbje –, és milyen maradhatott volna, ha nem ütnek ki balul a dolgaink.
Éppen ezért ottjártunkkor ma is érezzük magunkénak Fiumét, hiszen ide sosem a horvát Rijekába érkezik lélekben a magyar utazó. Kiváltképp az, aki be tudja fogadni a régi képeslapokból áradó megkérdőjelezhetetlen magyar múltat – zárja tanulmányát Balázs D. Attila.
Az eredeti teljes írást ITT olvashatja el.
Borítókép: A Szapáry rakpart 1905 körül – részlet a Quarnero című képeslapfüzetből. Háttérben az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság palotája (Forrás: a szerző magángyűjteménye)
