A tengeri madarak ürüléke tette termékennyé az Atacama-sivatagot

A guanónak tulajdonítható az Atacama-sivatagban az inkák előtt élő népek virágzó mezőgazdasága.

Forrás: MTI2021. 01. 27. 17:03
null
A tengeri madarak ürüléke tette termékennyé az Atacama-sivatagot több ezer éve Forrás: Flickr
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tengeri madarak ürülékének, a guanónak tulajdonítható az Atacama-sivatagban az inkák előtt élő népek virágzó mezőgazdasága – állapította meg egy új tanulmány.

A Nature Plants szakfolyóiratban megjelent kutatás a mai Chile északi részén 1000 és 1450 között kialakult népes települések fejlődésére világít rá.

A világ legszárazabb sivatagában évszázadokon át nagy mezőgazdasági rendszerek tartották fenn az inkák előtti kultúrákat. A Kolumbusz előtti időkből származó észak-chilei régészeti emlékek sokféle termény bőségére, fejlett földművelésre utalnak, melyre azonban nehéz volt magyarázatot találni.

Francisca Santana-Sagredo és kutatócsoportja az Atacama-sivatag Kr. e. 1000 és Kr. u. 1800 közötti időszakából kukorica, chilipaprika, tök, bab, quinoa és helyi vadon termő gyümölcsök mintáit elemezte. Azt találták, hogy Kr. u. 1000 körül jelentősen megnőtt a mintákban a nitrogénizotóp szintje. Leginkább a kukoricára volt ez jellemző.

A tengeri madarak ürüléke tette termékennyé az Atacama-sivatagot több ezer éve
Fotó: Flickr

A kutatók emellett elemezték korábban publikált, a helyhez és időintervallumhoz köthető több mint 800 emberi maradvány izotópértékét, és azt találták, hogy az emberi csontok kollagénjében hasonló tendencia figyelhető meg.

Szignifikánsan nőtt a szénizotópok értéke is, ami a kukoricafogyasztás növekedésére utal a korszakban.

A világ növényrégészeti adatai között legmagasabb nitrogénizotóp-értéket a tanulmány szerzői a trágyaként használt tengerimadár-ürülék számlájára írják. A guanó – vagy „fehér arany” – használata intenzívvé tette a mezőgazdaságot és lehetővé tette a népességnövekedést, valamint a komplex társadalmi szerkezet kialakulását, ami általában nem jellemző extrém környezeti feltételek mellett.

Először született mesterséges megtermékenyítéssel oroszlán Szingapúrban

Először született mesterséges megtermékenyítéssel oroszlán Szingapúrban, a kölyök neve Szimba lett – jelentette be kedden a város állatkertje.

Az első sikeres eljárást 2018-ban végezték, két kölyök született akkor a Dél-afrikai Köztársaságban, egyébként ritka, hogy így jöjjenek világra oroszlánok.

Az elmúlt két évtizedben drámaian, több mint negyven százalékkal csökkent a vadon élő oroszlánok száma, körülbelül 23–39 ezer érett állat maradhatott a Természetvédelmi Világszövetség szerint, amely a fajt a sebezhetők kategóriába sorolta.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.