Kettős védelem a vírus ellen

Nyilvános helyen mindenki hordjon maszkot, így fékezze a Covid–19 terjedését – javasolják a hatóságok. Mégis sokakban felmerül a kérdés, hogy viseljünk vagy ne viseljünk maszkot. A kutatások szerint a szövetből készült védőeszközök is hatékonyan akadályozzák a koronavírus terjedését.

Itthon a boltokban, közlekedési eszközökön elvileg kötelező az arcvédő maszkok hordása, de sokan nem törődnek az előírással. Abban a hitben teszik ezt, hogy a járvány lecsengőben van. Ha követik, sokszor abban sincs köszönet. Ha az orrunkon keresztül lélegzünk – a zöm így teszi –, nincs értelme az olyan védőeszköznek, ami csupán az ember száját takarja el. Eközben egyre több kutatás erősíti meg, hogy a ruhamaszkok hatékonyan akadályozzák a koronavírus terjedését. A Science News a legfrissebb adatok és szakértői vélemények alapján összegezte azt, hogy mit tudunk a ruhamaszkokról.

A járvány kezdetén az egészségügyi szakemberek úgy gondolták, hogy a vírus elsősorban a fertőzött tárgyak érintésével terjed. Először a rendszeres kézmosás és arcunk minél ritkább érintése volt a fő előírás. A kutatók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a Covid–19 döntően más emberek vírusának belélegzésével terjed. E felismerés nyomán született az a javaslat, hogy nyilvános helyen mindenki viseljen maszkot. Ezzel csökkenthető annak kockázata, hogy mások vírusát beszippantsuk, illetve szerteszórjuk a sajátunkat.

A kapcsolati háló feltárása alapján szingapúri kutatók igazolták, hogy január 23. és február 26. között a városállamban regisztrált esetek negyven-ötven százalékáért tünetmentes emberek voltak felelősek. Ugyanez a csoport derítette ki, hogy a kínai Tiencsinben január 21. és február 22. között az esetek hatvan-nyolcvan százaléka a tünetmentesek számlájára volt írható. Mivel még látszólag egészséges (valójában fertőzött) emberek is terjeszthetik a Covid–19-et, az egészségügyi tisztviselők azt javasolják, hogy nyilvános helyen mindenki viseljen maszkot, akár ruhamaszkot.

Matthew Staymates, az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének munkatársa arra keresett választ, hogy a ruhamaszkok csökkentik-e az emberek szájából és orrából szerteszóródó vírusok számát. Huszonhatféle szövetmaszkot tesztelt – kipróbált flanelből, pamutpólóból, pamut-poliészter keverékekből és polipropilénből készült védőeszközt. Köhögött, prüszkölt, kiabált, hangosan és normál tempóban beszélt, közben speciá­lis eszközével azt elemezte, hogy a különböző maszkok miként befolyásolják a szervezetéből kiáramló levegő útját. Tapasztalatai szerint a legvékonyabb ruhamaszk is jelentősen csökkentette a köhögéskor, tüsszentéskor felszabaduló cseppek felhőjét. Feltéve, hogy az emberek megfelelően viselik a maszkokat, azaz az eszköz a szájukat és az orrukat egyaránt eltakarja. A legjobb minőségű, az előírásoknak megfelelően hordott ruhamaszk a belőlünk kiáramló cseppek akár nyolcvan százalékát kiszűrheti, de a vékony anyagból gyártottak is feltartóztatják a részecskék húsz-ötven százalékát. Ezek nem is rossz értékek, ha arra gondolunk, hogy az orvosi maszkok a fertőző részecskék hetven-kilencven százalékát szűrik ki.

George Wehby és Wei Lyu, az Iowa Egyetem munkatársai tizenöt amerikai államban és a fővárosban egy olyan időszak járványügyi adatait nézték át, amikor a lakosságnak kötelezővé tették a maszkviselést a boltokban. Az adatokat összehasonlították azon államokéval, ahol a maszkviselet az éttermi dolgozóknak, az egészségügyi alkalmazottaknak, a rendőröknek és a tűzoltóknak volt előírás. A maszk viselését kötelezően előíró államokban csökkent a megbetegedettek száma. Becsléseik szerint 230–450 ezer koronavírusos esetet akadályozhattak meg a maszkviselés kötelezővé tételével, azaz egyértelműen hasznos a védőeszközök viselése.