Évente több ezer életet menthetne meg ez az ingyenes szűrővizsgálat

Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Leginkább a negyvenedik életév után jelentkezik, jellemzően ötven- és hetvenéves kor között a legmagasabb az előfordulási gyakorisága, utána fokozatosan csökkenni kezd.

· rejtett székletvér-vizsgálat két egymást követő napon vett mintából;

· vastagbéltükrözés, amennyiben a székletvér-vizsgálat eredménye nem negatív.

Az első lépcsős mintavételhez szükséges egységcsomag tartalmazza valamennyi szükséges eszközt. Ezt a háziorvostól tudja átvenni. A mintavételt otthon, két egymást követő napon kell elvégezni. Az útmutatónak megfelelően szükséges kis mennyiségű székletmintát venni a csomagban található eszközzel, majd a mintatároló tartályokba helyezni azt. Ezt követően a két mintavételi tartályt az egységcsomagban lévő díjmentes borítékban postára kell adni.

A már előre megcímzett borítékba az alábbiakat kell beletenni:

· a zárófüles tasakba helyezett, mintát tartalmazó tartályokat,

· a meghívólevelet, melyre a háziorvosa ráragasztotta az azonosító vonalkódot.

Az EESZT-be kerül az eredmény

A beküldött minták analízisét és az eredmények értékelését a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) speciális immunkémiai laboratóriumában végzik el. Az eredményéről nagyjából két héttel a minta postára adása után az EESZT-n keresztül tud érdeklődni. Amennyiben nem rendelkezik EESZT-hozzáféréssel, a háziorvosa segítségét érdemes kérni.

A székletvérvizsgálat lehetséges eredményei szerint lehet negatív, ami azt jelenti, hogy a székletben rejtett (okkult) vér nem található. Ebben az esetben nincs további tennivalója. Hetvenéves koráig két évente fog meghívólevelet kapni szervezett vastagbélszűrésre.

A nem negatív lelet pedig azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér található, ezért további vizsgálat szükséges a vérzés okának kiderítésére. Fontos, hogy nem negatív lelet esetén akkor is el kell végeztetni a vastagbéltükrözést (kolonoszkópia), ha semmilyen tünetet nem tapasztal, azaz nincsen panasza.

A lakosság tizennégy százaléka igényli csak a szűrést

Vastagbélszűrés tekintetében, 2025-ös adatok alapján a kiküldött meghívólevelek címzettjeinek csupán 14 százaléka küldte vissza a mintát. De hetvenszázalékos részvételi aránynál minimum harminc százalékkal csökkenne a halálozás.

A vastagbélszűrés alacsony részvételi aránya több tényező együttes hatásával magyarázható – tájékoztatta lapunkat az NNGYK. 

Sokan tünetmentesen nem érzik szükségét a vizsgálatnak, gyakori a félelem a daganatos betegségektől, és tévhitek élnek a szűréssel kapcsolatban

 – különösen a kolonoszkópiát illetően. Emellett jelentős az információhiány is: kevesen tudják, hogy a szűrés egy egyszerű, otthon elvégezhető, fájdalommentes székletmintavétellel kezdődik. A részvétel növelése közös, össztársadalmi felelősség: szükség van a lakossági tudatosság erősítésére, az egészségügyi szereplők aktívabb bevonására és az információhoz való hozzáférés további bővítésére. Ennek érdekében a célcsoport hatékonyabb elérése már több csatornán történik: a meghívólevelek nemcsak postai úton, hanem digitálisan, az EgészségAblak alkalmazásban is elérhetők.

Ahogy Surján Orsolya országos tiszti főorvos is hangsúlyozta az Index Kibeszélő című műsorában, 

a daganatos betegségek elleni küzdelemben kulcsfontosságú a megelőzés és a korai felismerés. 

Bár a népegészségügyi szűrések Magyarországon – a nemzetközi gyakorlathoz igazodva – önkéntes alapon működnek, fontos hangsúlyozni az egyéni felelősséget: a szűrővizsgálatokon való részvétel nem csupán lehetőség, hanem tudatos döntés, egyfajta kötelesség is saját egészségünk megőrzése érdekében.

Az OECD– és EU-adatok szerint a daganatos halálozás hazánkban magasabb az uniós átlagnál. A vastagbélszűrés lehetőséget ad arra, hogy a betegséget már korai, jól kezelhető stádiumban, sőt megelőző állapotban felismerjük. Ezért különösen fontos, aki meghívólevelet kap, éljen ezzel a lehetőséggel.

A megelőzés  a daganatos betegségek elleni küzdelem alappillére. Magában foglalja az egészséges életmódot, a kockázati tényezők csökkentését (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgáshiány), valamint a rendszeres orvosi ellenőrzést.

Az NNGYK kiemelt feladatának tekinti a daganatos megbetegedések korai felismerését, ezért kiemelten kezeli a népegészségügyi célú, szervezett szűréseket.