időjárás 1°C Virgil 2021. November 27.
logo

Matolcsy György: Térségünk jövője – a jövő térsége

Matolcsy György
2021.10.18. 11:55 2021.10.18. 14:57
Matolcsy György: Térségünk jövője – a jövő térsége

Tíz EU-tag közép-kelet-európai ország – három balti állam, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Románia – alkotják történelmi és földrajzi térségünket. Az elmúlt ezer év történelme, az 1945–1990 közötti „keleti birodalmi kaland”, az elmúlt harminc év erősen hullámzó, de gazdaságtörténeti távlatból eredményes piaci átmenete és az EU-tagság adják közös jövőnk alapjait. Történelmi és földrajzi szempontból nézve térségünk még ennél is tágabb, mert Ausztria, Észak-Itália, Dél-Németország, továbbá a Balkán is része, de a múlt kötelékei és a jövő lehetőségei a tíz közép-kelet-európai országot a többieknél erősebben kapcsolják össze.

Matolcsy György: Románia a mérlegen

A román sikerek egy északi modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyaroknak érdemes erősíteniük ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.

Mára egyértelművé vált, hogy még az Európai Unióban is megőrizték a térség államai a Nyugat-Európához képest kialakult történelmi eltéréseiket, ezért jövőjük is jelentősen különbözhet az EU más térségeinek jövőjétől. A balti országok már a skandináv gazdaság részei, a V4 országok gazdaságai összefűződtek a német, észak-itáliai és osztrák gazdasággal. Lengyelország középhatalmi gazdaságot épít, Romániát pedig az egyensúlytalan növekedése a déli eurózóna-térség felé viszi.

A jövőt formáló megatrendek az északi három balti államot, valamint délen Romániát kifelé viszik a térségből, miközben belül a V4-ek politikai szövetsége egy új európai magot formál. A Balkán egésze nem közeledik a térséghez, az erős kivétel Szerbia, így a román gazdaság helyére a szerb gazdaság szállhat fel a jövő felé tartó hajóra.

Merre tart térségünk hajója?

Térségünk jövője, hogy az európai jövő térsége legyen

A gazdasági dinamika térségünkben erősebb, mint az EU nálunk fejlettebb országaiban. Ez a nem mindenhol sikeres, végül mégis eredményes piaci és demokratikus átmenet hozadéka. Belső forrása a motivált és képzett munkaerő. Külső forrásai a fejlett technológia, tőke és piaci tudás beáramlása, valamint az EU-források. A növekedést egyaránt támogatja a magas foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az újraiparosítás, a termelékenység növekedése és a magas belföldi hozzáadott értékre épülő új szolgáltatószektor.

Ezek révén térségünk minden országa jelentős gazdasági felzárkózást ért el az elmúlt harminc évben az EU-átlaghoz, sőt a fejlett nyugat-európai országokhoz képest is. Ruchir Sharma, a Morgan Stanley stratégája a fejlett országok körét a 17 ezer dolláros egy főre jutó jövedelem fölött húzza meg, amelybe számításai szerint a második világháború óta csak 18 ország lépett be újonnan. Ebből a 18 országból hat kelet-közép-európai (a balti államok, Csehország, Szlovákia és Szlovénia), és a következő belépő Lengyelország és Magyarország lehet. A fejlett országok klubjába való összes új belépőnek hamarosan tehát közel fele a régiónkból származhat, ami azt jelzi, hogy Közép-Kelet-Európa nemcsak az Európai Unió, hanem a világ egyik növekedési motorja és legsikeresebb régiója lehet. 

A térség sikeres felzárkózása csoportos felzárkózás

A világgazdaság 1945 után lezajlott sikertörténetei arra az aranyszabályra épülnek, hogy nem egyetlen ország, hanem az országok egy csoportja hajt végre ugrást. Japán 1950–1973 közötti sikere a kivétel, amely az USA ázsiai háborús politikájára épült, így valójában az 1914–1945 között zajló hosszú brit–német világháborút folytató hidegháborús hadviselést használta fel a gazdasági ugrásra. A többi példa már csoportos, így a kelet-ázsiai kistigrisek (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és Tajvan) felemelkedése, Európa déli államaiban (Portugália Spanyolország, Olaszország és Görögország) az európai szint utolérése, amivel egy időben zajlott az ír felzárkózás és a kínai megavárosok sikeres fejlettségi ugrása. Ezek mellé érkezik meg térségünk, várhatóan még ebben az évtizedben.

A térség felzárkózása egyensúlyi növekedésre épül, ezért fenntartható

Térségünk egészében – nem mindenkinél és nem minden időszakban – a felzárkózás fenntartható egyensúlyokra épül, ahol a román egyensúlytalanság a kivétel. A 2010 előtt érvényes, két évtizedes magyar és a tartós román kivétel mellett ez a térség egészére igaz. Ez jelenti az egyik döntő különbséget a dél-európai felzárkózási modellhez képest, ami egyre kevésbé fenntartható. Aki térségünkben szakít az egyensúlyi felzárkózással, az visszacsúszik délre, illetve saját múltjába.

A térség felzárkózásának motorja a feldolgozóipar

Az elmúlt 150 évben a világgazdaság fejlődésének az volt a titka, hogy az nyert, aki a feldolgozóipart fejlesztette. Az USA a nagy nyertes, és ma is tartja 25 százalékos globális GDP-részesedését. Ennek alapja, hogy 1890-ben az amerikai ipari termelés már meghaladta a brit, francia és német teljesítményt, majd felülmúlta ezen országok együttes termelését és megközelítette az akkori világgazdaság feldolgozóipari értékének 50 százalékát.

A feldolgozóiparnak az a titka, hogy aránytalanul nagy a beruházási és kutatási-fejlesztési igénye, ezek mögött pedig az oktatási és tudástőke felhalmozása. Aki a feldolgozóiparban sikeres, az a tőke- és tudásfelhalmozásban is sikeres, és megfordítva.

Térségünk nyitott az új megoldásokra és nem korlátozzák a múltban kialakult monopóliumok

A rendszerváltoztatás során a térség összes államában megszűntek a korábbi gazdasági szerkezetek és velük együtt a régi monopóliumok. A társadalom és a gazdasági szereplők egy gyorsított „rombolás és újjáépítés” folyamaton mentek át, ahol a változás állandó volt, igen erős alkalmazkodási kényszerrel. Hasonló kényszert élt át Nyugat-Európa 1945 után, míg hasonló kihívást és lehetőséget kapott Japán, a kistigrisek és Kína.

Az EU fejlett országaival szemben ezért térségünkben az új, modern, jobb, hatékonyabb, kreatív és leleményes megoldások felé nagyobb a nyitottság. Az új monopóliumok is újak, nem régiek, a korábbi állampárti érdekhálók eltűntek, az újak még alakulnak.

Térségünk szereplőinek többsége önálló jegybanki politikára építhet

A térség országainak fele önálló pénzpolitikára építhet, ami döntő forrása a gazdaságpolitikai önállóságnak. Az önálló pénzpolitika a jövő megnyerését tekintve felértékelődik, mert a tőkeintenzív pályához szükséges új tőkefelhalmozást az önálló jegybankok jobban képesek célzott eszközökkel támogatni, mint az euróövezet.

Térségünk mérete, nyitottsága, stabilitása és dinamikája vonzó a világgazdaság vezető szereplői számára

Térségünk, az EU-tagság adta piaci hozzáférés mellett, közel százmilliós lakosságával már elég nagy a globális befektetők nagyobb projektjei számára. A hely és méret mellett a nyitottság és az új befogadása is előny. A térség politikai stabilitása, az egyensúlyi felzárkózási modell, valamint az erős dinamika együtt kívánatos üzleti partnerré, sőt stratégiai szövetségessé teszik térségünket a világgazdaság erős szereplői számára. Erre épülnek az eddigi és a jövő üzleti szövetségei, azokra pedig a politikai szövetségek.

P.S.

„Hasonló a hasonlónak örül, hasonló a hasonlót vonzza” – latin, illetve New Age közmondás.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

PC19

Matolcsy György: Eurázsiai országpárok

A dosszié összes cikke