Máté 18,20.: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. Krisztus nem gondolt a jövendőre, amikor már ember sem kell ahhoz, hogy róla beszéljenek?

Ezt aligha lehetne elképzelni, hiszen Isten idő felett álló létező, aki öröktől fogva van és örökké lesz. A korlátolt emberi elménk képtelen felfogni azt, hogy a Mindenható, az, aki még az időt is teremtette, nem köttetik olyan béklyókhoz, mint az óra, nem lineárisan méricskéli azt, hogy meddig mennyi idő van még. Isten már akkor is tudta, hogy eljön ez a nap Dömösön, amikor még ez az ezeréves település nem létezett. És az ő evangéliuma nem szólt élettelen intelligenciákról, hanem hús-vér emberekről.

Az Úr Jézus testté lett, olyanná, mint mi, egészen emberi és egészen isteni lényként. Nem félig ember, nem kicsit istenségszerű, hanem végtelen szeretetéből fakadóan az emberi létezés minden hitványságát vállalva értünk, Szűz Máriától emberré lett. Mert itt akart lenni velünk, meg akarta mutatni, hogy tényleg fontos számára az, hogy vele legyünk a mennyek országában, hogy a lélek, amit tőle kaptunk, méltó lehet arra, hogy őt színről-színre láthassuk. És a tanítását emberekre bízta, az apostolokra, Péterrel az egyházra, a papságra. Nem nyomdát alapított és nem is szerverparkot.

Mert tudta, hogy a bűnös embert a másik bűnös értheti meg, és csak az tudja igazán rávezetni az igazságra, a krisztusi útra. Olyanok, akik maguk is vétkeznek és szenvednek, akik maguk is ezerszer álltak már fel azok után, hogy visszaestek gyarlóságukba, hogy megélték magát az emberi létet. És akkor jön ez a Csanádi Viktor Holló plébános, és elhívja az istentiszteletére magát a lelketlen „létezőt”, az irgalom érzelmét ismerni képtelen gépet, hogy beszéljen Jézusról, prédikáljon a népnek! Prédikáljon, tanítson, mint ahogy a próféták, az Úr és az apostolok tették.

Elértünk abba a világba, ahol egyesek szerint egy, a megváltásra alkalmatlan és lélek nélküli robot majd mesélhet arról a hatalmas áldozatról, amit Jézus kereszthalála jelentett, a feltámadással egyetemben. Azt hiszi a pásztor, hogy taníthatja a nyájat egy rideg elektronfelhő, amelyik csak összeollózza a tudását arról az Istenről, akihez nekünk embereknek élő és eltörölhetetlen kapcsolódásunk van.

Jézus Krisztus az eucharisztiában a testét (és vérét) hagyta nekünk. Önmagát adta értünk a kereszten és őáltala, ővele és őbenne lelhetjük csak meg az egyetlen utat az örök élethez. Hús és vér. Nem szerverek és mesterséges intelligencia.

Borítókép: a dömösi templom (Forrás: Facebook)