Szerepel aztán az ígérvényei között az erőszak megfékezése. Ki nem találnák, hol. Ott, ahol az úgymond befogadó óvodák előnyeit ecsetelik, szó szerint ez is olvasható:
„Elindult a kerületben a Békés iskolák és a Nyugi Ovi program is, melyek az intézményekben dolgozóknak nyújtanak segítséget a gyerekek közötti (!) erőszak elleni hatékony fellépéshez.” Hát nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a VIII. kerületben másféle erőszak elleni fellépésre is szükség volna egy polgármester részéről.
Nem valószínű, hogy a kiscsoportos óvodások jelentik a legnagyobb veszélyt a közbiztonságra. De ne legyünk igazságtalanok: lát ő más kivédendő, elhárítandó erőszakos akciókat is a kerületben: a visszatérően emlegetett családon belüli erőszak kezelésén kívül a „Szülés, anyaság” címszó alatt ez szerepel: „A szülészeti erőszak elkerülése érdekében szemléletformáló programokat szervezünk egészségügyi szakemberek számára.”
Igazán nem akarjuk elkeseríteni Pikót és csapatát, de van egy olyan gyanúnk: a józsefvárosiak nem feltétlenül az agresszív orvosok és a dühöngő óvodások megregulázására gondolnak, amikor az utcai erőszak elleni fellépést, a közbiztonság helyreállítását várják el a városrész vezetésétől.
Erőszakügyben esetleg az őt hivatalosan is támogató, a témában szakértő Szikra Mozgalomhoz is fordulhatott volna, akik a budapesti járókelőket kis híján agyonverő szélsőbaloldali Antifa mozgalom aktivistáinak is nagy barátai, szövetségesei.
Hosszan lehetne sorolni a hasonló önleleplező idézeteket a Pikó-féle szöveggyűjteményekből, amelyek alapján úgy tűnik: mintha maga az újságíróból avanzsált liberálbaloldali politikus is egyetértene a rá megorroló szövetségesei lesújtó véleményével, és maga ellen kampányolna. Talán belátta, hogy a gazdag polgári hagyományokkal bíró Józsefvárosból nem olyan egyszerű lepusztuló Nyóckervárost csinálni.
Még a Pikót újra! szlogenjével is egyetérthetnek néhányan. Azonban hozzáteszik: csak ne itt!
