A legfontosabb azonban az, hogy Maurer Oszkár nyomán járva mintha bizakodással, derűlátással telne meg a levegő körülöttünk. A borászt hallgatva hajlamosak vagyunk úgy hinni és tudni, hogy Szerémség magyar kultúrája ma is virágzik. Látjuk a két ferences szerzetest, Pécsi Tamást és Újlaki Bálintot, akiknek mégsem kell a huszita tanok miatt Moldvába menekülniük, és városukban, Kamancon befejezhetik az első magyar bibliafordítást. Szemünk előtt Szeged méretű magyar városokká hízik Karom (Karlóca), Kamanc és Szalánkemén is.
Szinte mindent képesek vagyunk felismerni, holott Oszkár csak bort készít, igazi szerémségi bort, amilyen az 500 éve lehetett: szerémi zöldet, bakatort, furmintot és kadarkát. Olyan őshonos fajtákkal foglalkozik, amiknek többségéről évszázadok óta nem is hallottak e vidéken. S olyan termőhelyeken teszi mindezt, mint a Krisztus- vagy a Csücsülős-dűlő, amely neveket évtizedek óta talán senki nem helyezett saját nyelvi környezetébe. Maurer Oszkárt nevezhetjük hittérítőnek, a magyar kultúra nagykövetének, akinek missziója állami támogatásra volna méltó. De nevezhetjük egyszerűen csak bátor embernek. Vagy csak Embernek.”
Miután borászatát sikerre vitte, remekbe szabott nedűi nemzetközi tekintélyt vívtak ki maguknak, Maurer Oszkár újabb csúcsok meghódítására tör. Fine dining éttermet nyitott pincészete mellett Hajdújáráson, 1880 – Natural Wine and Food néven, mely egyelőre bejelentkezéses alapon működik. Az étterem neve a pincészet egyik büszkeségére, a noszai dombon 1880-ban telepített, a filoxéravészt túlélt, tehát az anyaföldbe saját gyökérzetével kapaszkodó kadarkaültetvényre utal, mely alighanem a világ legidősebb kadarkaültetvénye.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!