A Mariska étterem Tiszafüreden

Tiszafüred az „ember alkotta paradicsom”, a Tisza-tó fővárosa.

Regionális szinten kiemelkedő egység a Li-Ba pékség, mely reggelizőként is működik, ebbeli minőségében nem volt alkalmunk kipróbálni, annyi viszont biztos, hogy a kenyerük mesés, összemérhető a Kárpát-medence csúcspékségeinek termékeivel.

A város legjobb étterme vita felett a tavaly nyitott Mariska, mely az országos toplistákra kívánkozik, ha tartják a szintet, az észak-keleti országrész egyik etalonhelyévé és számontartott gasztronómiai célpontjává válnak.

A Facebook-oldalukon olvasható világhálós bemutatkozás rövid és velős, a honlapon sem találunk többet: 

Saját termelésből és nagyrészt helyi alapanyagokból főzünk, sütünk kiváló technológiával, remek receptekkel, fantasztikus csapattal. A Tisza-tó és a Hortobágy határán, Tiszafüreden új éttermi filozófiát valósítunk meg.

Kulcsszavas kereséssel könnyen megtudhatjuk, hogy a tulajdonos a Welovetiszato.hu alapító főszerkesztője, Barabás Csaba Heinz és felesége, Judit, akik több évtizedes gazdasági vezetői karrierjüket cserélték a vendéglátós életre. A Világgazdaság Tisza-tóval foglalkozó júliusi írásából azt is megtudhatjuk, hogy Barabás úr „büszke a gyökereire, a nagyszülei körül már gyermekként sürgött-forgott a konyhában, és kerti munkálatokkal is megbízták, mint a borsófejtés, a máktörés vagy a szőlőszüretelés. Lekvárokat még most is szívesen főz. Az étterem repertoárjában meghatározó szerepet kapnak a klasszikus vidéki ízek.”

A bejáratnál fémből kivágott szürkemarha-sziluett, koponyával ékítve. A beltér és a terasz érdekes ötvözetét adja a modern és a hagyományos dizájnelemeknek, sikerült olyan összhangot teremteni, mely vendégmarasztaló és otthonos. Az asztalon miskakancsó, aminek ikertestvére meg is vásárolható az étteremben.

A hagyományos magyar ételekre alapozott választékot néhány nemzetközi fogás egészíti ki: cézársaláta, narancsos kuszkusszal körített grillezett sajt, három hónapos borjú gerincéből készült „Wiener Mariska (Marischka?)”.

Az itallap igényes, egyedül azt érthetetlen, hogy csak nagyipari multisöröket kínálnak. A töményitalok között több prémiumminőségűt is találunk, a borválaszték igényes, kilenc import tétel mellett a Sauska Tokaj, valamint az egri Soltész pince hét-hét borát kínálják néhány kivételtől eltekintve decire is.

A kiszolgálás kifogástalan. Felszolgálónk udvarias, szívélyes, kommunikatív, amikor látja, hogy mélyebben érdekel a téma, felajánlja, hogy kihívja a séfet. Éltem a lehetőséggel. Gerlai Attilával, akit a Séfek séfe című műsorból ismertünk (kisebbik fiammal igyekeztünk minden adást megnézni), tanulságos volt elbeszélgetni az étterem filozófiájáról és a környékbeli gasztronómia jelen állapotáról. Következtetéseink egybecsengtek.

Fogadófalatként tarte-formába zárt, majd kis cikkekre vágott császár-rillette-et kaptunk. Falatnyi, ötletes kezdés, mely alkalmas a várakozás felfokozására.

Nagyobb társasággal ültünk le enni, családi körben, így alkalmam volt minden rendelt fogást végigkóstolni, jómagam egyébként haltepertőt és halászlevet kértem, két klasszikust – amit, ha csak tehetem – mindenütt megkóstolok. A haltepertőnek tökélyre fejlesztették az elkészítési technológiáját, a halhús friss, ropogós, nem túlsült, nem olajos, egyszerűen tökéletes, hasonlót – de nem jobbat – csak a Drávaszögben ettem. Marinált lilahagymát és hagymás-paradicsomos bruschettát adnak hozzá.

A selymes, homogén, kellően koncentrált halászlé, jó tartású, kicsattanó frissességű halhússal újabb telitalálat, akárcsak a hasonló filozófia mentén készült tiszta, intenzív ízű kakas- és májgaluskaleves. A levesek mellé kért kovászos kenyér csúcsminőségű.

A nokedlivel kínált csirkepörkölt a hagyományos receptúra pazar rekonstrukciója, ízre-állagra egyaránt remekbe szabott étel, akárcsak mellé adott uborkasaláta, egyedül a tejfelhab jelez némi új hullámos elkötelezettséget. De jól is van ez így, nem kell mindent túlgondolni, írom ezt az újraértelmezéseket, átköltéseket messzemenően támogató alapállásból.

Remek volt a kelkáposztás burgonyapürével és lilakáposzta-lekvárral körített kacsacomb, a fehérboros, póréhagymás burgonyakrémmel, laskagombás spenótágyon tálalt süllőfilé, a felvidékiek által is megirigyelhető sztrapacskával társított ropogós, szaftos malaccsászár, s a helyi alapanyagokból – többek között koktélparadicsommal – készült „tökéletes tojással” kísért lecsó. A friss halból jól elkészített fish and chips tálalását még lehetne finomítani, jelen formájában nem üti a többi fogás látványszintjét, de ez legyen a legnagyobb probléma. 

A lényeg az, hogy a Mariskában ízben-állagban, alapanyag-frissességben nincsenek gyenge pontok, a színvonal egyenletesen magas, ezt a következtetést erősítette az utolsó kör is.

Mind a négy desszertet kikértük – kínálnak somlói galuskát, madártejet habcsókkal és eperrel, minden mentes brownie-t vegán vaníliafagyival és gyümölcs coulis-val, valamint túrógombócot mézes-puszedlis tejfellel és liofilizált málnával – ezek egy remekbe szabott éttermi élmény méltó zárásának bizonyultak.

Mint ahogy a Mariskában elköltött, egyetlen mellélövés nélküli estebéd is méltó zárása volt a minden tekintetben élménydús Tisza-tavi nyaralásunknak.

Borítókép: A szerző felvétele

Mariska étterem

Tiszafüred, Pankotay Jósa György u. 10.

Telefonszám: [phone] 

Honlap: http://mariskaetterem.hu/

E-mail-cím: [email protected]