A borélet jelesei ismét Temesváron – a RoVinHud Wine Show VIII. felvonása

Első ízben kóstolhattuk Temesváron többek között a bihari Darabont pincészet borait is.

Érdemes rápillantani Jancis Robinson honlapjára, rengeteg érdekes, ingyen olvasható szöveget találhatunk ott. A jeles borszakértő Wikipédia honlapja sem érdektelen.

Nem csoda, hogy ezek után egymásnak adták a kilincset a Master of Wine-ok (MW), s a legjobb román, illetve magyar szakemberek. (Egy példálózó felsorolást a Vinoro borbárról szóló májusi bejegyzésemben már adtam ITT.)

A RoVinHud nevét Románia és Magyarország nemzetközi rövidítésének, valamint a bor latin megnevezésének összeolvasásából képezte a főszervező, utalva arra, hogy a magyar szakmát is be kívánja kapcsolni a folyamatba. A rendezvény a VinCÉ-hez hasonlóan két fronton zajlott, egyrészt a közös kóstolótérben asztalok mellett kínálták nedűiket a borászatok képviselői, míg az előteremben a borélet legnagyobbjai tartottak ültetett, borkóstolással egybekötött előadásokat.

A rendezvény sajátos és egyben megható bája, hogy a „Ceva de spus” nevű (magyarul nagyjából „mondanivaló”, avagy szabadabb fordításban „mondanivalónk van”) alapítvány által segített fogyatékkal élők végezték rendezvényhez kapcsolódó legtöbb feladatot a beléptetéstől a pohármosásig.

A vírusjárvány elleni védekezés belezavart a RoVinHud-folyamatba, 2020-ban egy különleges online változatra került sor, de itt is igen impozáns előadói névsorral találkozhattunk: Jancis Robinson MW, Németh Ágnes, Caroline Gilby MW, Mészáros Gabriella IW, Yiannis Karakasis MW, Imre Szakács-Orha WSET és Zoltán Kormos WSET-oktató, Elizabeth Gabay MW, Luiz Alberto, Bálint László IW, Rod Smith MW, Ádám Előd, Dr. José Vouillamoz, Caro Maurer MW, Edward Adams MW, Richard Bampfield MW.

2021-ben egyáltalán nem lehetett megtartani a rendezvényt, idén viszont két alkalommal is összegyűlhettek a borrajongók a Temesvár szálloda rendezvénytermében. A hagyományos háromnapos, lényegében a 2021-es „kiadás” pótlására szolgáló „nagy” RoVinHudot május 6. és 8. között szervezték meg, majd múlt szombaton, november 12-én a helyi fajtáknak dedikálva egyetlen napba sűrítve kóstolgathattuk az anyaország, a tágan értelmezett Erdély és a Kárpátokon túli román tartományok borait.

A mesterkurzusok közül az egyik kifejezetten e fajtákat állította a központba. Nem kétséges, a román fennhatóság alatt álló területek borászati adottságai kiválóak, gondoljunk csak arra, hogy egyedül az a hatalmas országrész – Erdély, Bánság és a Partium –, amit a történelmi Magyarországból a trianoni rablóbéke Romániának ítélt, összemérhető a megmaradt Magyarországgal minden szempontból, legyen szó szőlőfajtákról vagy borvidékek adottságairól. S ehhez még hozzájönnek a kiváló délromán és moldvai szőlőtermő területek, megannyi saját fajtával.

A honlapon olvasható meghívó e fajtákat azzal különbözteti meg a többitől, hogy helyi eredetűek és másutt nem lelhetők fel.

Ehhez képest román fajtaként aposztrofálta minden előadó a Cramposie, Negru de Dragasani, a Babeasca Neagra, a Francusa, a Novac vagy a Busuioaca de Bohotin mellett a Mustos Fehéret, a Fekete Leánykát, a Leánykát és a Királyleánykát is. Utóbbi három belső-Magyarországon is terem, s az eredetről is lehetne vitatkozni minden egyes fajtát külön kezelve, a Mustos Fehér például filoxéravész előtti, régi magyar fajta.

Nehéz volt nem arra asszociálni, hogy a románság meghatározó szellemi-politikai figurái bő száz éve úgy vélik, hogy Erdély birtokbavételével együtt övék lett annak múltja is, a történelmi nagyságainkkal együtt. Számukra román Hunyadi Mátyás, Dózsa György, Kinizsi Pál, de még Kőrösi Csoma Sándor is, a temesvári sörgyárról pedig úgy beszélnek, mint az első román sörgyárról, miközben Románia, mint állam több, mint száz évvel a szóban forgó gyár megalapítása után jött létre egyáltalán, a sörfőző létesítmény felépítéséhez pedig végképp semmi közük nem volt a románoknak. De az idevágó példák hosszan sorolhatók.

A rendezvényen első ízben mutatkozott be az Etyeki Kúria, Tóth Ferenc (Eger), Vida Péter (Szekszárd) és a Hétszőlő pincészet (Tokaj) szövetsége, a Fine Wine Association. (Lásd erről részletesebben ITT.) Az egyesület pultnál ifjabb Vida Péter töltötte a hungarikumok sorát, s nagy érdeklődést mellett egy mesterkurzust is tartott kiváló angolsággal. Előadásából megtudhattuk, hogy ők az általuk kultivált, „szuperhősökhöz” hasonlított legfontosabb helyi fajtáknak a furmintot, a zenitet, a kékfrankost és a kadarkát tartják.

Nem bántuk volna, ha az igényes slide show beköszöntője nemcsak román nyelven nevezi meg Temesvárt (HELLO TIMISOARA HERE WE COME). A felsorolt fajták egy-egy méltó képviselője mellett kóstoltunk egy egri bikavér superiort és egy hatputtonyos aszút is. Impozáns felhozatallal érkezett a magyar négyes fogat.

A kiállítók között volt idén a bihardiószegi Yanka Pincének a Kárpát-medencei kóstolókról ismert bűbájos tulajdonos-szőlész-borásza, Piheni Annamária is, aki királyleánykát, narancsbort, kadarkát és fekete leányka-merlot házasítást hozott.

Első ízben kóstolhattuk Temesváron a bihari Darabont pincészet borait is. (Az anyaországban kevéssé ismert, hogy Nagyváradtól Szatmárnémeti fel haladva az első település Bihar, egy közel ezeréves, ma is elsöprő magyar többséggel bíró kisváros, melyet az okiratok már Salamon király idejében említenek. S ha már szóba került Bihar, hadd emlékezzünk meg arról, hogy a millenniumi ünnepségek idején itt is avattak emlékművet, a vár közepén található földhalmon egy emlékoszlopot turulmadárral, csőrében karddal. A román megszállás idején, 1919-ben ezt is lerombolták, sok más magyar emlékművel együtt.)

A pincészet képviselője, Darabont Betty is részt vett előadóként az őshonos fajtákkal foglalkozó panelben Balla Géza (Ménes-Magyarádi borvidék), Dan Balaban (Da Vino), Fiorenzo Rista (Metamorfozis pincészet, Dealu Mare), Silviu Rotarescu (Serve, Dealu Mare), Dragos Torge (MaxiMarc, Ménes-Magyarádi borvidék), valamint Narcis Georgiu (Temesrékasi borvidék, Recas nagypincészet) mellett. Utóbbi borászat a hatalmas terület, a jó ár/érték arány, no meg a magyarországi terjeszkedési igyekezet révén ismerős lehet az anyaországi borfogyasztó számára, Hunyadi néven is forgalomba kerülnek boraik, melyeket több borozó és étterem itallapra vett az utóbbi években.

A rendezvény utolsó programja egy exkluzív vacsora volt a Merlot étteremben, ahol öt különleges fogást szolgáltak fel, a szarvasgombás marhatatártól a Szent Jakab-kagylón át az őzgerincig, mindegyiket két kiváló borral kísérve.

A maratoni mesterkurzus-sorozat végén a teljes szervezői stáb felvonult megérdemelt, hatalmas tapsot aratva, a főszervező pedig bejelentette, hogy következő rendezvény ismét háromnapos lesz, és 2023-ban előreláthatólag november 10. és 12. között fogják megtartani.