Az étterem rusztikus, nádtetős teraszáról fenséges a kilátás. Hátránya a terasz egyébként esztétikus kiképezésének, hogy az asztallal egybehegesztett padok kissé kényelmetlenek, de vannak pillanatok, amikor az ilyesmivel nem sokat törődünk.

A névválasztás igencsak ötletes, hiszen egyszerre idézi a borvidék egyre népszerűbb, Király Ferenc által nemesített szőlőfajtáját, illetve a közeli sziklaképződményt, amelyet a XIX. században neveztek el Szegedi Rózáról, Kisfaludy Sándor feleségéről, aki férjével együtt gyakran üldögélt rajta.
Az étlap első oldalán a bemutatkozó sorokat olvasva azt is megtudhatjuk, hogy a népi hiedelem szerint a kőnek varázsereje van: „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”
A Rózsakő vendéglő konyhája a magyar gasztronómia hagyományos fogásaira alapoz, nem vállal sokat, de azt korrekt szinten teljesíti. Az étlap dicséretesen rövid. Kínálnak az általam rendelt ételeken kívül kolbász- és sajttálat, grillezett kecskesajtot és camembert-t (utóbbi rántva is kérhető), húslevest, gulyáslevest, két fogást csirkemellből, hármat fogasból, kettőt sertéshúsból, közelebbről cigánypecsenyét és oldalast, továbbá palacsintát baracklekvárral vagy mogyorókrémmel.
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!