Mi kerül az asztalra?

Újra nyakunkon a december. Hideg is van, néha hó is van, szeretünk jobban bebújni a melegre, ami remek alkalmakat kínál egy-egy izgalmasabb étkezéshez, borkóstoláshoz is.

2024. 11. 30. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újra nyakunkon a december. Hideg is van, néha hó is van, szeretünk jobban bebújni a melegre, ami remek alkalmakat kínál egy-egy izgalmasabb étkezéshez, borkóstoláshoz is. Érdemes néhány kérdést tisztázni az asztal körüli teendőkkel kapcsolatban, mert még ma is sok hiányossággal találkozunk. 

Legyen szó édesről vagy szárazról, fehérről vagy vörösről, robusztusról vagy könnyűről, néha a bor igényel egy kis törődést.

 Ma már viszonylag ritkák azok az alkalmak, amikor egy egész evőeszköz-arzenállal kell megküzdenünk az étkezések alatt. Az evőeszközökről is ejtünk majd szót, de talán jöjjön előbb a borkedvelőket jobban érdeklő téma, a pohár. Üzleti ebédek vagy vacsorák, rendezvények, vagy ünnepségek, esküvők és a többi. Sok-sok alkalom rengeteg hibalehetőséggel.

A megfelelő hőmérsékleten túlmenően a poharakat is érdemes górcső alá venni. Nem mindegy ugyanis, milyen pohárból kínáljuk a kedvenceinket.

A borospoharaknak ma már rendszerint van szára. Időnként ugyan előkerül egy-egy pincei alkalmakra ajánlott szár nélküli furcsaság, de társasági alkalmakkor ezeket ne használjuk. A pohárnak azért van szára, hogy azt fogjuk, ne a kelyhet. Meglehetősen kiábrándító látvány a rúzs és zsírfoltos borospohár. Tisztántartásuk is jóval nehezebb, ha zsírosak lesznek.

Mi a legfontosabb a terítésnél? 

Tudnunk kell, hogy hány poharat fogunk személyenként felteríteni. 

Általában 4, maximum 5 pohár kerül egy komolyabb alkalommal is az asztalra, nem több! 

Természetesen kivételt képeznek azok a kóstolók, ahol mód és lehetőség van 6-10 tételt is egyszerre megkóstolni. Ilyenkor természetesen csak a hely nagysága és a pohárkészlet gazdagsága szab határt vágyainknak.

Balról jobbra terítünk föl, a poharak általában így követik egymást: 

vizespohár, a desszertbor pohara, vörösboros pohár és a fehérboros. A pezsgő általában külön poharat kap, mint sok helyen az édesborok is.

Tehát balkéz felől indulnak a poharak, legelöl jobb oldalról a pezsgős. Ezt fogyasztjuk általában az étkezés elején, így, ha szép sorban haladunk, lassan elfogynak a poharaink. Értelemszerűen a vizes van legbelül, mert az az étkezés egész ideje alatt az asztalon marad.

Ha nem lesz öt poharunk csak kevesebb, akkor érdemes a három poharat háromszög alakban elrendezni. A jobb szélső poharat használjuk először és az óramutató járásával ellentétes irányban a felsővel folytatjuk. Ha négy poharunk van, azt érdemes négyzet alakban felteríteni.

A fenti logikának megfelelően a legelső pohár a jobb alsó pozícióban van, és a korábbiakhoz hasonlóan folytatjuk a poharak felterítését az óramutató járásával ellentétes irányba.

De milyen is legyen maga a boros pohár? 

A megfelelő pohár használata fokozza a borélvezetet, ez ma már nem kérdés. 

Minél vékonyabb a pohár fala, annál kevésbé fogja befolyásolni a bor karakterét. Az ideális boros pohár nem más, mint egy láthatatlan edény.

Ezt érdemes szem előtt tartani. Minden borospohárra egyaránt vonatkozik, hogy befelé hajló kelyhe kell hogy legyen.

A fehér- és rozéborok közepes méretű poharak után kiáltanak, mert ezekben összegyűlnek a friss és gyümölcsös karaktert adó illatok és felemelkednek a pohár felső részéhez.

A pezsgőket sok helyen az ún. pezsgős flőtéből kínálják (keskeny, hosszúkás pohár). Ez a forma megengedi, hogy a gyöngyözés látványa kényeztessen bennünket, de valójában az illatot némiképp elveszítjük. A régi, bóléspohár formájú pezsgős poharak tökéletesen alkalmatlanok a pezsgő élvezetes fogyasztására, ugyanis a buborékok az ajkunk és fogsorok között ilyenkor durva felhabzást okoz. A szűk forma ezt nem engedi, mégsem mondhatjuk tökéletesnek ezt a megoldást. 

A legszebb pezsgőket sokszor a klasszikus kóstolópohárra emlékeztető, de szűkebb alsó résszel készített kelyhekből esnek a legjobban.

A vörösbort legjobb, ha nagyobb méretű pohárban kínáljuk. Ez lehetővé teszi, hogy a bor nagy felszínen érintkezzen a levegővel, ami segít az aromák kibontakozásában.

A tokaji édes borokat nem szabad kicsi pohárból kóstolni (ezt a méretet és formát legfeljebb erősített borokhoz használjuk), ugyanis ezeknek a boroknak a koncentrációja nem érvényesül, ha nem kapnak elég levegőt.

 A cukortartalomtól függően nyugodtan adjunk ezekhez a borokhoz legalább 0,5 l űrtartalmú kelyheket.

Megfelelő formájú kóstoló poharak

 

 

A burgundi típusú poharak nem kizárólag vörösborokhoz, de hordóban érlelt nagytestű, koncentrált fehérborokhoz is ajánlottak. Fiatalkorban különösen élénk lehet még a hordó hatása a boron, így ezt segít csökkenteni, az idősebb tételeknél viszont nagysága és formája elősegíti a borok aromatikájának feltáródását.

 

Néhány évvel ezelőtt elkészült a száraz tokaji furmintok pohara. A híres Riedel pohárgyár mesterei készítették gondos válogatás és rengeteg próba után. Sajnos elég nehéz vele bánni és nagyon drága is. Viszont a száraz furmintokhoz és más, magasabb savtartalmú fehérborokhoz kimondottan jó. Engedi érvényesülni a bor aromáit, talán a hordóhasználatot is kicsit előtérbe helyezi, de igazán elegáns pohár.

Aszús pohár. A legújabb hazai pohártörténet is Tokajhoz köthető. 

Az aszú kapott végre önálló poharat,

 ezúttal Halimbáról. Az ottani üveggyárban kézzel fújják valamennyi aszús poharat. Formája, mérete meggyőző.

 

A poharak tisztaságának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis a legcsekélyebb szennyeződés is tönkre teheti a bor ízét. A mosogatógépből kivett tiszta poharakat is ellenőrizni kell, hogy biztosak legyünk abban, nem maradt mosogatószer- vagy sómaradvány a pohárban. Pezsgők esetében ilyenkor a gyöngyözést sokkal hamarabb elveszíthetjük. A poharak törölgetését sajnos nem lehet megúszni.

 

A poharak mellett vannak még olyan eszközök, amik nélkülözhetetlenek egy jó borkóstolóhoz. Az első és legfontosabb a jó dugóhúzó. Nem motoros, nem önjáró, sokkal inkább a legegyszerűbb, vékony spirállal ellátott, kétszintes, könnyen használható és stabil változat. 

Tilos a legolcsóbbat megvenni, mert rövid idő alatt mozogni kezdenek a csavarozott részei, könnyen elgörbül és használhatatlanná válik.

 Jó dugóhúzóból több kell. Hasznos, ha van egy-két eldugott, csak végszükségben használatos darabunk is otthon.

megfelelő dugóhúzó és praktikus jegesvödör

Célszerű egy-két igazán puccos dekantáló edényt is beszerezni. Normál használatra sokkal inkább ajánlok néhány egyszerű és csak boros célokra használható üvegkancsót. A borok némelyikének levegőre van szüksége. Ezt a fajta szellőztetést vagy levegőztetést gond nélkül megoldhatjuk ilyen egyszerű, akár vizeskancsókkal. Sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a kitöltött borokat mindig takarjuk le valamivel, nehogy muslicák támadják meg. Célszerű a pincében vagy borhűtőben olyan helyet fenntartani a nyitott palackoknak vagy edényeknek, ahová a kóstolást megelőzően állva be tudjuk őket pakolni. Hogy melyik bornak kell levegőztetés, azt nehéz összefoglalóan leírni. 

Minden palackot érdemes legalább húsz perccel a kóstoló előtt kibontani, az érleltebb, teltebb borokat akár órákkal előtte.

Mindig abból indulok ki a levegőztetés idejének meghatározásakor, hogy az adott palackban lévő bor milyen állapotban van. Ha zárkózottnak érzem, kell neki levegő. Két óra, öt óra vagy akár tíz. Ha optimálisnak tartom az állapotát, csak a kötelező 20-30 perc vár rá. Minden esetben érdemes a borokat visszatölteni a palackba, és palackból kínálni. Ez minden szempontból praktikus megoldás. Nyilván, ha a borunknak volt üledéke, azt a palackból el kell távolítani. Magyarul, alaposan ki kell mosni és lecsepegtetni.

Egy-két pezsgősvödör is jó, ha van kéznél. Előfordulhat, hogy pezsgőt vagy könnyebb fehérbort lassabban fogyasztunk el és nem akarunk folyamatosan az asztal és a borhűtő között mozogni. Ilyen esetekre érdemes felkészülni.

 

Heumann Syrah 2016 Villány

Egyik nagy kedvencünk ez a bor, évek óta kóstolgatjuk – és egyre jobb lesz. Most úgy érzem, már elérte a csúcsát, ahol jó darabig elidőzik még. Mély színű, igen gazdag illatú bor. Tele fűszerekkel, melegséggel és mély, mégis szinte játékos tónusokkal. Szájban tiszta, határozott sima és selymes tapintású. Finomak a savak benne, szépen beépült az ízébe a tanninja is. Utóízében pici füstösség, kis csokoládé és aszaltszilva érezhető. Remek bor. Amúgy mákosgubához kóstoltuk.

 

 

Carpinus Tokaji Hárslevelű 2023

A fajta újabb szépséges példája ez a bor. Nem volt egyszerű az évjárat, de úgy tűnik vannak kitűnő borok, amik mindenre rácáfolnak. Illata igen tiszta és határozott, friss zöldfűszerek keverednek leheletnyi citrusos karakterrel. Nyomokban mintha kis hordófűszert is éreznénk az illatában, de ez pont az a mennyiség, ami kiegészít, nem eltakar. Szájban élénk, lendületes mégsem tolakodó. Elegánsan simul a szájpadlásunkhoz, komplexitása szertelenséggel keveredik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.