Ha most megmagyarázom a bizonyítványt, mindenki azt mondja, azért védem meg a csapatot, mert magam is lila-fehérben futballoztam. Pedig ezt teszem, mármint megvédem a focistákat és Mészöly Gézát is. Elmondom, miért.
Ha az UEFA-kupa-mérkőzés előtt valaki reálisan gondolkodva mérlegelt, valójában nem juthatott másra, mint arra, jobb, sokkal jobb csapat a Stuttgart. Kár ezt szépíteni, felesleges letagadni a valót. A fiúk szerintem túlpörögtek, amiben, a szó jó értelmében, benne volt az ifjú edző, Mészöly Géza is. Persze, egy pillanatig sem hibáztatható ezért, hiszen mi mást mondhatott volna a srácoknak? Azt semmiképpen sem, hogy bírjátok ki valahogy… Ezt a bizonyos pörgést támasztja alá Nagy Gábor szabálytalankodása is, amivel súlyos sérülést okozott Kuranyinak, de szent meggyőződésem, nem volt szándékos a mozdulata. Így sikerült, s még akkor is azt mondom, hogy benne van ez a futballban, ha súlyos árat fizetett érte a Stuttgart. Remélem, a német játékosok nem akarnak „egyenlíteni” a visszavágón.
A Sopron elleni bukásban benne volt, nem is kicsit, a kupameccs fájó emléke. Hiába mentek és hajtottak a második félidőben, már késő volt, a Sopron van annyira jó, hogy ekkora előnyt nem ad el, még idegenben sem.
Hogy mire volt jó ez a két vereség? Mondhatnám, semmire, hiszen odalett a nemzetközi szereplés lehetősége, s a bajnokságban is jelentős lett a hátrány. Arra viszont egyértelműen felhívta a figyelmet, hogy messze jár a csapat attól, hogy a hazai jó szereplés után már a külföldi sztárcsapatok ellen is a győzelem esélyével fusson ki a pályára. Hiba lenne azonban, ha a szurkolók a két vereség után elfordulnának az együttestől. Az ellenkezőjét kell tenni: aki szereti az Újpestet, az most újból bizonyíthatja.
Ilyet is ritkán hallani: a Chelsea edzőjét feldobta az ellenfél gólja
