Persze, nincs az az edző, aki ok nélkül nélkülözné a sportág világklasszisait, voltaképpen nem meglepő, hogy az ászok egy sora szorul tartaléksorba. A válogatott országjáró turnéja foglalta le a héten a hősöket – pénteken este például még Pécsett szórakoztatta a nagyérdeműt a Kemény-legénység, amely tagjainak az a nem kis feladat jutott osztályrészül, hogy néhány óra leforgása alatt gálázó, poénkodó, „bulipólósokból” feszült tétmeccsre alkalmas játékosokká változzanak. Azt tudjuk, hogy a győzni akarás a lételeme ezeknek az uraknak, ám a Domino trénerének, Kovács Istvánnak a szavai semmiképpen sem ideális felkészülésről árulkodtak: „Válogatottjaink hat hétig nem edzettek, ráadásul éjjel érkeztek Egerbe.”
A BVSC-különítménnyel megerősített hazaiak bevallottan a jobb erőállapotban bízva ugrottak neki esélyesebbnek tartott riválisuknak. A horvát válogatott szövetségi kapitányának hívott Gerendás György az előző idényről áthúzódó eltiltása miatt a Bitskey uszoda VIP-páholyából szemlélte a szombat délelőtti eseményeket, és mi tagadás, nem lehetett volna a nyugalom szobrát megmintázni róla. A sokak szerint előre hozott finálé egri gólokkal, majd egy kis csetepatéval folytatódott: Fülöp Gergő és a beálló Molnár mindkét kapu előtt összeakaszkodott, amit a kétszeres ötkarikás bajnok egy szembenyúlással óhajtott lezárni. Szerencsétlenségére nem az övé volt az utolsó szó: ellenben Fülöppel – a bírók látása átmenetileg sem tompult – a cserével történő végleges kiállításon vita lehetett.
A felek védekezése jelezte, meszsze még a tökéletes forma, váltott vezetéssel huszonegy percnyi játékot követően 11-11-ig jutottak – a publikum mindazonáltal élvezte a gólszüretet. Az utolsó negyedben viszont már csak a hazaiak domináltak, bevált a taktikájuk, a fáradni látszó vetélytárs ellen a fiatal reménység, Gór-Nagy Miklós vezérletével 14-11-re léptek meg. Ez tulajdonképpen eldöntötte a csatát, a bajnokcsapatnak már csak szépítésre futotta ez erejéből. „Az ellenfél úgy játszott, ahogy egy nem teljesen felkészült csapattal szemben kell” – bólintott a 14-13-as vereség után az egri taktikára Kovács István.
„Gyerünk, gyerekek!” – üvöltötte a másik elődöntőben Stienmetz Barnabás. Hiába, a nagymértékű átalakulásnak köszönhetően a sallangmentes szereléseiről elhíresült védő lett az angyalföldiek vezére, nem is tehette meg, hogy a Ferencváros ellen rossz példát mutasson társainak. Játékintelligenciáját remekül kamatoztatva fogta össze csapatát, hatástalanította a zöld-fehérek centereit. Mindazonáltal meg kell említeni, hogy a népligeti együttesnek csupán alkalmi középcsatárai vannak, s így bizony nagy kérdés, hogy mire megy majd többek között az Euroligában. A Vasas ellen nem sokra ment. Igaz, hogy csupán 8-7-re kapott ki, ám egyrészt Földi László fiai végig kézben tartották a partit, másrészt érezhetően csak annyit adtak ki magukból, amennyi feltétlenül kellett a győzelemhez. Elvégre az Eger elleni fináléra illett tartalékolni.
Amelyen aztán másnap a kisebbik Steinmetznek, Ádámnak nem volt ideje elfáradni. Történt, hogy az athéni olimpián bombaformában játszó, megkoronázott center egykori fradista klubtársával, Nyéki Balázzsal került kisebbfajta öszszetűzésbe, amelyből vesztesen került ki. A víz alatti dulakodást követően vérző fejjel, felrepedt szemöldökkel kászálódott ki mérgesen a medencéből – idejekorán veszítette el így kulcsemberét a Vasas. Mindez alaposan rányomta bélyegét a folytatásra, katalizálta a feszültséget, így roppant ideges hangulatban teltek a percek. Angyalföld kedvenc sportolóit feltüzelte egyik vezérük elvesztése, rátettek egy lapáttal, és 1-2 után a káprázatos cseleket bemutató Varga Dániel irányításával öt gólt szereztek zsinórban. Az egrieknek semmi sem sikerült, így hiába győzték le a Dominót, a Magyar Kupa-serleget a Vasas kaparintotta meg (7-5).
Férfi Magyar Kupa, négyes döntő, Eger. Elődöntő: Eger–Domino 14-13, Vasas–FTC 8-7. A 3. helyért: Domino–FTC 9-7. Döntő: Vasas–Eger 7-5.
Zelenszkij
Zelenszkij elmondta miről tárgyalt Trumppal
