Sevcsenkóé lett az Aranylabda

L a b d a r ú g á s Az ukrán Andrij Sevcsenko nyerte az idei Aranylabdát, miután a France Football által alapított díj szavazásán fölényesen előzte meg a brazil származású, de portugál színekben szereplő Decót, míg a harmadik helyen a Barcelona brazil csillaga, Ronaldinho végzett.

Munkatársunktól
2004. 12. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kell egy kis szerencse az élethez, s ez cseppet sem kérdőjelezi meg Andrij Sevcsenko vitathatatlan elsőségét. Megszokott, hogy az Európa-bajnokságok és világbajnokságok esztendejében a legfontosabb eseményen maradandót alkotó nyeri a legértékesebb európai trófeát, az Aranylabdát. Az AC Milan csatára nem lehetett ott Ukrajnával a portugáliai Eb-döntőn, míg a nyári viadalt megnyerő Görögország ugyan minden elismerést megérdemel, de akkora klaszszissal nem rendelkezik, hogy ezen a szavazáson is diadalmaskodjon. Talán sokakban felmerül: akkor miért nem Deco? A Portóval Bajnokok Ligáját, míg a portugál válogatottal az Eb-n ezüstérmet nyerő középpályás valóban remek évet zárt.
Sevcsenko legfőbb érdemének elsősorban kiegyensúlyozott teljesítményét tartják, azt, hogy szinte egymaga fordította a Milan javára az olasz bajnokságot, a legfőbb rivális otthonában az ő két találatával nyert a Milan 2-1-re. Huszonnégyszer volt eredményes, s ezzel másodszor lett gólkirály, ám lendülete azóta sem lankadt, tizenöt forduló alatt 11 gólt szerzett. De nem csupán a sztárcsapatban eredményes, a nem sokra tartott, s Eb- vagy vb-döntőn még soha nem szereplő Ukrajna válogatottjának is vezéregyénisége, s jórészt neki köszönhető, hogy a vb-selejtezőkön csoportjában élen áll az ukrán csapat.
A 28 éves csatár a Dinamo Kijevben kezdett focizni, ahol Szabó József és Valerij Lobanovszkij edzők munkája nyomán lett igazi klasszis. Az 1998-as BL-szezonban figyeltek fel rá, amikor Szerhij Rebrovval félelmetes ékpárt alkottak. Érthető, hogy az 1999-es idényt már az AC Milan színeiben kezdte. Nem volt könnyű a beilleszkedés, az tette nehézzé, hogy a milánói klubnál a sok sztár nehezen állt össze csapattá. A nagy áttörés 2002-ben következett be, amikor Carlo Ancelotti vette át a együttes irányítását. A bajnokságban még a Juventusnak sikerült megszereznie az első helyet, ám a BL-ben visszavágtak a torinóiaknak: büntetők után elhódították a trófeát. Ráadásképpen még az Olasz Kupát is megszerezte az együttes, s végül az idén a bajnoki címet is beseperhette.



A 2004-es top tíz.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.