Fantasztikus csata volt. Egy pillanatra sem vettem le a szememet a képernyőről, hiszen csodálatos dolgokat műveltek a futballisták a labdával. Bebizonyították, hogy gól nélkül is lehet első osztályú egy találkozó – mert ez az volt, nem lehet vitás.
Sokat változott a labdarúgás, hiszen régen voltaképpen elképzelhetetlen volt ez a tétel. Gól nélkül jó meccset játszani? Ilyen csak a legritkább esetben fordult elő. A mi időnkben nem volt ennyi taktikázás, mentek előre a csapatok, lesz, ami lesz alapon. Nem is véletlen, hogy nem volt ritka a tízgólos öszszecsapás sem.
A futball azonban azóta jóval taktikusabb lett, a védők nem hagynak sok területet a csatároknak, ha pedig meglógnak előlük, bumm, máris mozdul a láb és villan a sárga lap. Más ez a játék, mindazonáltal ennek is megvannak a maga szépségei.
A Juventus–Milan összecsapás nem hozott gólt, sőt valljuk be, igazán nagy helyzeteket sem jegyezhettük fel, ám – milyen érdekes – így is minőségi futballról beszélünk. Nekem különösen a Milan játéka tetszett: idegenben, a listavezető ellen egy pillanatra sem állt be védekezni, ment előre, az első perctől az utolsóig nyomás alatt tartotta a Juve kapuját. Innen is látszik, az igazán jó futballistáknál nem számít, hogy hazai vagy nem hazai pálya, bárhol képes hozni a tőle elvárt szintet.
A Juventus közben megmutatta, hogyan kell a kontrajátékot játszani – bizony, ezen a mérkőzésen a futball minden létező elemét felfedezhettük.
Csak a gól hiányzott… – mondhatja a nagyérdemű, és elvben igaza van. Ám aki látta a találkozót, talán egyetért velem abban, nem minden a gól. Amúgy meggyőződésem, hogy ha az egyik csapat betalál a kapuba, még jobb lett volna a meccs. De mondom, így sem lehet panaszunk.
Hiába, ez Olaszország. Arra azért kíváncsian várok, mikor mondhatjuk majd ezt el egy 0-0-s magyar bajnokiról. Van egy sejtésem: nem mostanában lesz…
Fucsovics Márton
Fucsovics veresége után látványosan örült egy labdarúgó Wimbledonban + videó
