Németh András pályájáról az eredmények mellett mindent elmondott a hatvanadik születésnapja. Gödi kertjében több mint száz vendég köszöntötte, természetes, hogy közöttük voltak a Ferencváros játékosai, több generációból. Hisz a tréner 1992 nyarán szerződött a zöld-fehérekhez – ahol korábban játékosként is szerepelt, ám egy korai vállsérülés hamar visszavonultatta –, ahol hét bajnoki cím, EHF-kupadiadal, BL-döntő, KEK-döntő volt munkájának „aranyfedezete”. Másfél évtized után, 2007-ben aztán az osztrák Hypóhoz igazolt, és a 60. szülinapi bulin – amikor pedig már régen nem dolgozott Südstadtban – tiszteletét tette az osztrákok brazil különítménye is, az élen a zseniális jobbszélsővel, Nascimentóval. Pár hónappal később, 2013 decemberében Brazília Szerbiában vb-t nyert, nem kis részben azért, mert a kivételes adottságú, egyénieskedő, szertelen klasszisok Németh keze alatt megtanultak „európaiul” kézilabdázni. De együtt ünnepelt a fradistákkal és a brazilokkal a győri vendégsereg is, köztük természetesen Görbicz Anita. Ezzel is újabb látványos cáfolatát adva annak a pletykának, hogy megromlott viszonyuk vezetett Németh András 2008-as visszalépéséhez.
Holott a tréner azért mondott le a szövetségi kapitányi posztról, mert – nincs erre jobb szó – besokallt. Pedig parádésan kezdett, ő és a csapata is: a 2005-ös szentpétervári vb-ről elhozott bronzéremmel. Németh, akinek az 1990-es évek elején még nem kis szerencséje volt, hogy „önjáró”, máig páratlan összhangban működő Fradit kapott a kezébe, a 2000-es évekre mindenre felvértezett, rutinos, mégis ambiciózus mesterré vált. Többen bizonyára pánikrohamot kaptak volna attól, hogy Szentpéterváron a két utolsó csoportmeccsen a koreaiakat és a norvégokat is le kellett győzni a továbbjutáshoz; Sinka László szövetségi főtitkár titokban már meg is rendelte a Budapestre szóló repülőjegyeket. Németh azonban rezzenéstelen tekintettel jelentette ki, hogy két győzelemmel kalkulál, majd az ázsiaiak felett 42–29-es, fényes lélektani és taktikai diadalt aratott. A norvégok elleni, másnapi 20–18-at pedig akkor értékelhetjük igazán, ha felidézzük, hogy éppen egy esztendővel korábban, a hazai Eb budapesti elődöntőjében a skandinávok 45–29-re szaggatták ízekre együttesünket.