„A Magyar Rögbi Szövetség megkapta a kormányzat elismerését, a tavalyi csonka évre 30 milliós támogatást nyújtottunk, és a sportág elindult a felfelé vezető úton. Olimpiai sportág lett a 7-es rögbi, ezáltal komoly figyelmet kell kapnia Magyarországon is” – fogalmazott az MRSZ sajtótájékoztatóján Kiss Norbert helyettes államtitkár. A 7-es rögbiben 7-7 fő kétszer 7 percig tartó mérkőzést vív, az eredetiben 15-15 fő kétszer 40 percig küzd. „A rögbi rendkívüli nevelőeszköz, hiszen megtanít sikerre, szenvedésre, keménységre és barátságra egyaránt. Az olimpiai változat pedig lenyűgöző látványosság, olyan, mintha két száguldó gyorsvonat haladna egymással szemben, és egyszer találkoznak; hogy mi lesz belőle, az pedig beláthatatlan” – tette hozzá Kiss.
A minisztérium már befogadta a 2020-ig tartó programtervet, elfogadása a következő ciklusban lehetséges. Ám a világszínvonal rettentő messze van még, Böhm Balázs, az MRSZ főtitkárának számításai szerint egy válogatott megfelelő menedzseléséhez 200 millió forint szükséges, de ez csak akkor válhat valóra, ha a csapat tartósan Európa legjobb nyolc együttese között van.
Körmöczy Béla, az MRSZ elnöke az előtte szólókhoz hasonlóan kiemelte a rögbi jellemformáló szerepét. „A játék egyik legfontosabb szabálya, hogy csak a labdát birtokló játékost szabad támadni. Szóval én döntöm el, hogy meddig teszem ki magam a megpróbáltatásoknak, meddig vállalom a cél elérése érdekében, hogy engem üssenek, vágjanak.”
Rátért a magyarországi rögbi helyzetére is: „Az 1970–80-as években ismertük meg a sportágat, azóta az európai középmezőnybe már sikerült felkapaszkodni. A női rögbi nagy lehetőséget rejt számunkra, nincs 100-150 év lemaradásunk, mint a férfiaknál, az esélyeink sokkal nagyobbak. A riói olimpiára jutás csoda lenne, de a tokióit már megcélozhatjuk. De az első és legfontosabb, hogy európai top tizenhatba kell jutni. Hogy ennek a küszöbén állunk, hosszú évek munkájának köszönhető.”
A női válogatott csapatkapitánya, Huszti Katalin testközelből éli át a támogatás következtében fellépő változásokat. „Tavaly ősztől lett új szituáció azzal, hogy a régi-új kapitányunk, Gyolcsos Ferenc új lendülettel viszi a válogatottat. A B csoportos Eb-n elsők szeretnénk lenni, és öt éven belül top tizenhatba kell kerülnünk. Ehhez eléggé motiváltak vagyunk, rengeteget edzünk, hetente-kéthetente találkozunk, és a támogatásoknak köszönhetően kiszélesedtek a lehetőségeink: edzőtáborokba, külföldi tornákra tudunk járni.”
Stiglmayer Gábortól, a Magyar Rögbi Szövetség juniorválogatott-programjának vezetőjétől megtudtuk azt is, hogy a fiúknál az U18-as együttestől várható nagy siker. „Nemrég játszottunk a román bajnok Temesvár ellen, amelyről tudni kell, hogy akadémiai csapat, tehát a játékosai két éve együtt élnek, edzenek. Ezzel szemben mi alig találkoztunk, mégis csak 12-7-re kaptunk ki, és jobbak voltunk az ellenfélnél. Azt várom, hogy ennek tükrében az áprilisi, esztergomi Európa-bajnokságot megnyerjük. Utánpótlásprogramunknak köszönhetően több mint ezer gyerek kezdett rögbizni az országban. Teljes összefogást mutat a magyar rögbi, és ezt nem csak az U18 esetében mondhatjuk, hanem az alsóbb korosztályokéban is. A válogatottaknál nem csupán 15 embert emelünk ki, mindenütt 52 játékossal dolgozunk. Ennek köszönhetően nemcsak a csapattagok, hanem a csapatok, a klubok is erősödnek, így meg kell jönnie az eredménynek. Hároméves programot tervezünk, melynek minden feltétele adva van. Ha idén nyerünk, jövőre a B csoportban háromba akarunk kerülni, utána évben pedig az U20-at meg akarjuk nyerni. Ez példátlan lehetőség lenne a magyar rögbi életében.”
