1996 október 12-t írtuk, és az Arsenal a Blackburn Rovers vendége volt az Ewood Parkban. A játékosok már a meccs előtt morgolódtak, a szünetben pedig egyenesen fellázadtak, és kórusban követelték a jussukat: „We want Mars! We want Mars!” Kiderült, hogy azelőtt minden mérkőzésre csokizabálással készültek fel, és még a két félidő között is bevágtak egy-két rúd Marsot... (A meccset amúgy 2-0-ra megnyerték.)
Wenger érkezésével azonban – többek között – a csapat étrendje is gyökeresen átalakult, hogy az ivási szokások átalakulásáról, az alkoholizmus száműzéséről (ugye, Tony Adams?) ne is beszéljünk. Csokit nem volt szabad bevinni az öltözőbe, divatba jött a saláta és a roston sült csirkemell. A srácok lefogytak, a bankszámlájuk viszont hízni kezdett, mert özönleni kezdtek a trófeák – a mai napig összesen tizenegy. Három Premier League-bajnoki cím, négy FA-kupa és ugyanannyi Community Shield, magyarul ligakupa.
A szédületes sorozat közben két duplázás (1998, 2002), no és a feledhetetlen 2003–2004-es idény, amikor csak győzelmek (26) és döntetlenek (12) kerültek a csapat neve mellé a PL-ben, vereség egy sem.
The Invincibles - A legyőzhetetlenek. Ezt a becenevet kapták.
Picike probléma, hogy az utolsó trófea megszerzése, a 2005-ös FA-kupa óta kilenc év és 502 mérkőzés pergett le, Wenger országlásának több mint a fele.
Azon a bizonyos, 18 évvel ezelőtti, Ewood Park-beli mérkőzésen kilenc angol, egy walesi és egy francia (Patrick Vieira) alkotta Wenger kezdő tizenegyét. Aztán az angolok – Adams, Martin Keown, Ian Wright, Sol Campbell kiöregedésével – szép lassan eltűntek, mígnem 2005. február 14-én a Crystal Palace ellen olyan 16-os keretet állított össze a menedzser, amelyikben egyetlen hazai futballista sem kapott helyet...
Manapság megfordulóban van a trend, Jack Wilshere, Theo Walcott, Kieran Gibbs, Alex Oxlade-Chamberlain és Carl Jenkinson feltűnésével, beérésével egyre több angol fiatal követel helyet magának a csapatban.
2006-ban a Highbury Roadról – az Arsenal otthona 93 évig – a 390 millió fontért épített Emirates Stadiumba költözött a csapat. Oda, ahol még egyetlen trófea megszerzését sem ünnepelhették a szurkolók...
Nagy eredmények valóban nincsenek, a folyamatosság, az egyenletes teljesítmény azonban párját ritkítja. Wenger mind a 16 londoni idényében indult a csapat a bajnokok Ligájában, s a 16-ból 14 alkalommal eljutott a kieséses szakaszig.(Idén is, hogy ott a címvédő Bayern Münchenbe fusson bele...)
A relatív sikertelenséget magyarázza az a tény, hogy Wenger szigorú költségvetéssel dolgozik. Az utóbbi tíz évben csak három PL-klub költött kevesebbet – nettóban – a nyári átigazolási szakaszban: a Newcastle, a Crystal Palace és Everton have spent less. Az Arsenal nettó évi költése (az eladott játékosokért kapott és a megvásárolt labdarúgókért kifizetett pénzek egyenlege) 1,6 millió font. A Chelsea-é 52,5 millió, a Manchester Cityé 46,1 millió, a Manchester Unitedé 18,6 millió...
„Elérkezett az újabb trófeáknak az ideje – jelentette ki a szezon előtt Wenger. – Az elmúlt tíz év az erőgyűjtés korszaka volt, most már győznünk is kellene.” Ami azt illeti, a csapat ott van a tűz közelében, négy ponttal az éllovas Chelsea mögött, de egy elmaradt meccsel. Ha szombaton sikerül győzni a Stamford Bridge-en, akkor tovább nőnek az esélyek, hogy tíz év elteltében meglegyen az újabb PL-diadal.
José Mourinhót még soha, senkinek sem sem sikerült legyőznie a Stamford Bridge-en bajnoki meccsén. – Miért pont Wengernek sikerülne, és miért pont most? Ez bizony 75 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat... ...minimum. – Egy olyan menedzser csapatát kellene megvernie az Arsenalnak a felzárkózáshoz, aki nemrég kijelentette: „Wenger specialista. A kudarc specialistája.”
Ebben az idényben a Chelsea a mezőny egyetlen veretlen csapata – hazai pályán. Tizenhárom győzelem és két döntetlen a Kékek mérlege – imponáló. Nem beszélve arról, hogy a két csapat utóbbi négy összecsapásából kettőt megnyertek, kettőt döntetlenre adtak.
Milyen érdekes, hogy Wenger ötszázadik meccse az Arsenal kispadján szintén a Stamford Bridge-en volt, és akkor Mourinho Chelsea-je 1-0-ra legyőzte az Ágyúsokat.
Mindkét menedzser nélkülözni fog néhány kulcsembert, de a hiányzók Wengernek fájnak jobban. Főleg hogy játékmestere, Mesut Özil még mindig sérült, miként Theo Walcott és Aaron Ramsey is. A Kékek brazil „verőembere”, a brazil Ramires eltiltását tölti az Aston Villa elleni meccs utolsó percében elkövetett brutális belépője nyomán.
A várható összeállítások:
Chelsea: Cech – Ivanovic, Cahill, Terry, Azpilicueta – Matic, Lampard – Willian, Oscar, Hazard – Eto’o
Arsenal: Szczesny – Sagna, Mertesacker, Koscielny, Gibbs – Arteta, Flamini – Oxlade-Chamberlain, Rosicky, Cazorla – Giroud.
