A nepáli kormány kedden egyébként úgy döntött, hogy 50 százalékkal, 15 000 dollárra növeli a serpák biztosításának alsó határát, és segélyalapot hoz létre a mászás közben megsebesült hegyi vezetők és a munkájuk során halálos balesetet szenvedett serpák családjainak megsegítésére. Úgy tűnik, az ajánlat a serpák egy részét nem tudta meggyőzni.
Klein Dávid és csapata a Mount Everest északi alaptáborában, a kínai oldalon tartózkodik, onnan próbálja majd megmászni a hegyet. A serpák sztrájkja így őket nem érinti. Szlankó Zoltán hegymászócsapatát annál inkább, ők ugyanis a déli alaptáborból indultak volna a Lhoce meghódítására, de a hegyi vezetők levonulása miatt az expedíció veszélybe került. Az MNO videointerjút készített Klein Dáviddal az indulás előtt. Íme!
A világ legmagasabb hegye, a 8848 méteres Mount Everest, a helyiek nyelvén Csomolungma „veszélyes üzem”, de a serpák körében ez az egyik legnépszerűbb hegy a magas kereseti lehetőség miatt. Egy profi, nagy magasságokban dolgozó hegyi vezető hatezer dollárt is megkereshet egy három hónapos mászási szezonban – ez közel tízszer annyi, mint a nepáliak 700 dolláros évi átlagkeresete. Ugyanakkor a helyi viszonyok között jónak számító fizetéshez hozzátartozik, hogy statisztikák szerint a serpáké a világ legveszélyesebb munkája: a Mount Everest-i hegyi vezetők között a legnagyobb az egy főre jutó halálesetek száma – állapítja meg az amerikai hírügynökség.
Az internetes szaksajtóban nem ritkán olvasni arról, hogy hegymászó körökben gyakori bírálatok érik a Mount Everesten kialakult „ipart”. Egyesek szerint a nagy expedíciók mindent megtesznek azért, hogy vagyonos és tapasztalatlan ügyfeleiket minden áron megpróbálják feljuttatni a hegy csúcsára, eközben pedig lekicsinyítik a mászás sportteljesítményét és kihasználják a serpákat.
A Mount Everest meghódítására készülő hegymászók mindannyian egyetértenek abban, hogy a Kumbu-gleccser számos veszéllyel fenyeget: a jégár azóta hírhedt az alpinisták körében, hogy George Mallory angol hegymászó 1921-ben hátat fordított neki, mondván, ezen a gleccseren lehetetlen átkelni. Az egy kilométer hosszan, vagy még tovább elnyúló jégfolyót mély hasadékok és több emelet magas épületeket is megszégyenítő jégtömbök szabdalják. A jégár akár két métert is haladhat egyetlen nap alatt, és a rajta való áthaladás 12 órába is telhet. A mozgó jégtömeg köteleket szakíthat, létrákat törhet, testeket zúzhat.
