Két nap szünet után – a mieink csoportelsőként mentesültek a nyolcaddöntő alól – újra vízbe szállt válogatottunk, méghozzá a házigazda Törökország ellen. Ez a párosítás ebben a sportágban a világ szinte minden pontján egyesélyes, kivéve talán Isztambult. Együttesünk azonban ezúttal nem sokat teketóriázott, már félidőre 6-2-re elhúzott, és tartva a követési távolságot, 10-4-re nyert. Manhercz egymaga annyit gólt vágott, mint a vetélytárs – négyet. Vogel Soma pedig hátul két ötméterest is kivédett, ezzel a törökök mellett kicsit a bírókat is elkedvetlenítette.
Horkai György szövetségi edző annál nagyobb lelkesedéssel nyilatkozta a sportági szövetség honlapján: „Nagyon örülök a győzelemnek, mert jól játszottunk és egyértelműsítettük, hogy ezt a meccset csak mi nyerhetjük meg. A srácok megfogadták, amit kértem tőlük, hogy már az elején tudatosítsuk a törökökben: nagyon jó a csapatuk, de a magyar vízilabda, az a magyar vízilabda. Azt azért el kell ismerni, hogy tényleg jó csapatuk van, négy balkezessel, nagyon jól lőnek, de nem volt kétséges, hogy jobbak vagyunk. Volt egy-két olyan pillanat, amikor kicsit kiengedtünk, kihagytunk ötméterest is meg pár ziccert is. A 10-4 reális eredmény.”
A szombati elődöntőben az oroszok következnek, akiket az elmúlt évek felnőtt eredményei – azaz eredménytelensége – alapján talán hajlamosak lennénk lebecsülni, de éppen az utánpótlás szintjén csatlakoztak ismét a világelithez. Ennek legújabb jeleként ezúttal Horvátországot győzték le büntetődobásokkal. Az elődöntő másik ágán spanyol–szerb vetélkedés zajlik; a papírforma ismét magyar–szerb finálét ígér, akár a budapesti felnőtt Eb-n, de persze nem feltétlenül ugyanazzal a végkifejlettel.
