Kikopott a magyar futball-légió az európai elitbajnokságokból, Stieber Zoltán (Hamburg) és Szalai Ádám (Hoffenheim) maradt hírmondónak a német Bundesliga I-ben. Ráadásul Pintér Attila szövetségi kapitány egyiküket sem hívta meg az északírek elleni vasárnapi Eb-selejtezőre készülő keretébe, majd Szalai lemondta a válogatottságot. Ehhez képest a leendő rivális nyolc olyan játékost hozott Budapestre, aki az angol Premier League-ben szerepel. Észak-Írország jelenlegi legértékesebb játékosa a Southampton 5,5 milllió eurót érő középpályása, Steven Davis, Chris Brunt (West Bromwich) négymilliót kóstál, a 19 éves Ryan McLaughlin pedig a Liverpoolnál csiszolódik, ha épp nem adják kölcsön, mint idén a Barnsley-hoz.
Múlt kedd óta Will Grigg neve is bejárta a világsajtót, az angol harmadosztályú MK Dons csatára két gólt szerzett a Manchester United ellen 4-0-ra megnyert Ligakupa-összecsapáson. Gera Zoltán legutóbbi szigetországi klubjától, a West Bromwichtól hárman érkeznek, ezért érdekes lehet a Ferencváros régi-új ászának a véleménye: „Az északír keret zömét ismerem, öt vagy hat játékossal együtt játszottam, többekkel riválisként találkoztam. Három-négy minőségi futballistával rendelkeznek, fegyelmezettek, hajtanak, nehéz őket megbontani.” Hát még úgy, hogy a mieink közül a 11 millió euróra taksált Dzsudzsák Balázson kívül senki sincs az ő legjobbjaik közelében, illetve, ugye, senki sincs az elit európai pontvadászatokból.
Közös a két gárdában, hogy 1986 az eddigi utolsó világversenyes részvételük évszáma, ám az északírek számára ez kevésbé trauma, hisz sosem tartoztak a világelitbe. Európa-bajnokságon még nem jártak, pedig 1964 óta próbálkoznak a selejtezőkön, vb-n 1958-ban, 1982-ben és 1986-ban szerepeltek, első alkalommal eljutottak a negyeddöntőig. Válogatottsági csúcstartójuk a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek legendás kapusa, Pat Jennings (119), szövetségük a negyedik, bajnokságuk a harmadik legrégibb a földön, első nemzeti meccsük viszont rosszul sült el: 1882. február 18-án Belfastban Észak-Írország–Anglia 0-13
Jelenleg a 95. helyen állnak a világranglistán, ahol a mieink a 34.-ek. Közös futballmúltunk négy mérkőzést ölel fel, két vb-selejtezőt 1988-ból és ’89-ből, illetve két barátságos derbit 2000-ből és 2008-ból (videónk ennek a góljait mutatja meg). Mindegyiken magyar győzelem született, s ezt a sorozatot azért nem kellene elrontani. Újra Gerát idézve: „Ha türelmesen játszunk, nem kapkodunk, akkor előbb-utóbb feltörhetjük őket.” Legyen igaza.
