Tíz központban fociznak

Azt már-már elvárjuk, hogy a Dunaszerdahely dobogós legyen a szlovák bajnokságban, amit a mögöttünk hagyott idényben — az előzőhöz képest egy helyet előrelépve — ezúttal másodikként teljesített. A román első osztályban a második idényét is sikeresen abszolváló Sepsiszentgyörgy szintén befészkelte már magát a magyar szurkolók tudatába, de a — részben — magyar állami támogatással működő határon túli klubok, akadémiák spektruma egyre szélesebb.

A szerb első osztályban is lesz magyar érdekeltségű futballcsapat Fotó: FK-TSC

A mögöttünk hagyott idényben további két magyar gyökerű klub ért el komoly sikert. A Topolya a szerb első, a Csíkszereda pedig a román másodosztályba jutott fel. E két helyszín azért is fontos, mert – Dunaszerdahely mellett – itt már az akadémia is működik; s nem csupán az adott városra korlátozottan, hanem hálózatként, települések egész sorát, sőt a környező régiót felölelve.

A székelyföldi akadémia speciális a tekintetben, hogy Csíkszereda a központ, ám Sepsiszentgyörgynek van immár két éve első osztályú csapata. Novemberben személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy ez nem okoz feszültséget, a Sepsinek az utánpótlás területén kell előre lépnie, a Csíkszeredától pedig mindenki feljutást remélt, sőt várt el. Nos, a csapat ezt teljesítette, jövőre már a román másodosztályban szerepel, ám az elveiből továbbra sem enged.

– Nem változik a filozófiánk, továbbra is a „székely Bilbao” szlogen jegyében dolgozunk tovább, tehát lehetőleg saját nevelésű s túlnyomó többségében magyar ajkú játékosok alkotják a csapatot. Ezt alapszabályunk is rögzíti, a minimális arányt nyolcvan százalékban megszabva, ám a gyakorlatban ezt is meghaladjuk, játékosaink több mint kilencven százaléka magyar nemzetiségű – jelentette ki Szondy Zoltán klubelnök.

Ez bizony teljesen más felfogás, mint amit a Sepsiszentgyörgy képvisel, ahol a játékosok zöme egyelőre román, illetve légiós. Arról nem is szólva, hogy Székelyföld nem Baszkföld, Románia pedig végképp nem Spanyolország.

– Igen, ez érdekes helyzet. Minden meccsünk nemzetközi mérkőzésnek illik be, s nemcsak a felnőttek között, hanem az utánpótlás-korosztályoknál is. Szerencsére ezt a fiataljaink is jól viselik, az U17-es korosztály az elitligában a bronzmeccset az FCSB ellen megnyerve futott be harmadiknak, amire szintén nagyon büszkék vagyunk – tette hozzá Szondy Zoltán.

A szerb első osztályban is lesz magyar érdekeltségű futballcsapat
Fotó: FK-TSC

Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Dunaszerdahely és Topolya neve mögé képzeletben pipát tehetünk. De hogyan halad a munka a többi eltervezett központban, Rimaszombatban, Komáromban, Lendván és Eszéken? Takács Mihály, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia igazgatójának segítségével készítettünk helyzetképet.

– Két dolgot érdemes leszögezni. A magyar állami támogatás azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarlakta területeken teremtsük meg a tárgyi feltételeket a modern kori kihívásoknak megfelelő utánpótlásképzéshez, amihez a Puskás-akadémia adja meg a szakmai segítséget – kezdte Takács Mihály. – Jól halad az eltervezett munka. A székelyföldi akadémia eléri a legtöbb székelyföldi települést, Sepsiszentgyörgy a román élvonalban szerepel, Csíkszereda a másod-, Marosvásárhely és Kézdivásárhely pedig a harmadosztályban. Terveink között szerepel, hogy a Partiumban, közelebbről Szatmárnémetiben is létesítünk akadémiát, ahol a földrajzi közelség okán Nyíregyháza látná el a szakmai felügyeletet.

Kárpátalján is épül az akadémia, méghozzá a Munkács és Beregszász között durván félúton fekvő Dercenben, a partnerklub pedig a munkácsi csapat lesz. A szlovák másodosztályban szereplő Komárom csapatánál a korábbi válogatott labdarúgó, Vincze István felel a szakmai munkáért, s az egyesület tulajdonképpen a DAC farmcsapataként működik. Rimaszombatban azonban az eredeti tervekkel szemben nem épül fel az akadémia.

– Ott nem valósultak meg az elképzeléseink, de arról nem tettünk le, hogy Kelet-Szlovákiában is létesüljön akadémia magyar támogatással. Kassa vagy Losonc lehet a helyszín – árulta el Takács Mihály.

Szlovéniáról sem feledkezik meg a magyar állam, de ott regionális központként nem hozna létre akadémiát, hanem a lendvai csapat utánpótlásának infrastrukturális fejlesztéséhez járul hozzá. A horvát első osztályú Eszéken is folyik az építkezés, itt is az a legfontosabb feladat, hogy a nem túl nagy számú szlavóniai magyarságot elérve ne csak horvátok alkossák az utánpótláscsapatokat.

Összesen tehát tíz központban lassan mindenhol adottak a feltételek a futballozáshoz a Kárpát-medencében. A helybéli fiatalokon múlik, hogy tudnak-e élni vele.