– Két dolgot érdemes leszögezni. A magyar állami támogatás azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarlakta területeken teremtsük meg a tárgyi feltételeket a modern kori kihívásoknak megfelelő utánpótlásképzéshez, amihez a Puskás-akadémia adja meg a szakmai segítséget – kezdte Takács Mihály. – Jól halad az eltervezett munka. A székelyföldi akadémia eléri a legtöbb székelyföldi települést, Sepsiszentgyörgy a román élvonalban szerepel, Csíkszereda a másod-, Marosvásárhely és Kézdivásárhely pedig a harmadosztályban. Terveink között szerepel, hogy a Partiumban, közelebbről Szatmárnémetiben is létesítünk akadémiát, ahol a földrajzi közelség okán Nyíregyháza látná el a szakmai felügyeletet.
Kárpátalján is épül az akadémia, méghozzá a Munkács és Beregszász között durván félúton fekvő Dercenben, a partnerklub pedig a munkácsi csapat lesz. A szlovák másodosztályban szereplő Komárom csapatánál a korábbi válogatott labdarúgó, Vincze István felel a szakmai munkáért, s az egyesület tulajdonképpen a DAC farmcsapataként működik. Rimaszombatban azonban az eredeti tervekkel szemben nem épül fel az akadémia.
– Ott nem valósultak meg az elképzeléseink, de arról nem tettünk le, hogy Kelet-Szlovákiában is létesüljön akadémia magyar támogatással. Kassa vagy Losonc lehet a helyszín – árulta el Takács Mihály.
Szlovéniáról sem feledkezik meg a magyar állam, de ott regionális központként nem hozna létre akadémiát, hanem a lendvai csapat utánpótlásának infrastrukturális fejlesztéséhez járul hozzá. A horvát első osztályú Eszéken is folyik az építkezés, itt is az a legfontosabb feladat, hogy a nem túl nagy számú szlavóniai magyarságot elérve ne csak horvátok alkossák az utánpótláscsapatokat.
Összesen tehát tíz központban lassan mindenhol adottak a feltételek a futballozáshoz a Kárpát-medencében. A helybéli fiatalokon múlik, hogy tudnak-e élni vele.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!