„Hat hónappal ezelőtt ki gondolta volna, hogy itt állunk majd” – fordult a szurkolókhoz a csapatot köszöntő Porga Gyula veszprémi polgármester.
Hozzátette: „persze van bennünk csalódottság, hogy megint nem sikerült”, de öröm is, hogy „van egy csapatunk, amely huszonhatszoros magyar bajnok és a világ második legjobbja lett”.
Szabó János, a Veszprémi Építők Sportegyesület elnöke egy amerikai szurkoló levelét olvasta fel, majd hozzáfűzte: „ma lehetünk szomorúak, de ne felejtsük el, hogy honnan jöttünk és mit értünk el az idei évben”.
Csík Zoltán, a Veszprém Handball Team Zrt. vezérigazgatója elégedettségének adott hangot, hiszen az elvárás a csapattól a bajnoki cím visszaszerzése és a négyes döntőbe jutás volt, és mindkettő sikerült. Úgy fogalmazott: „a játékosaink a pályán, mi pedig egyéb területen megküzdöttünk ezért a klubért, és elégedetten tudom mondani, hogy rendben vagyunk”.
„Ha vasárnap a csapatban van egy egészséges bal kéz és egy egészséges jobb láb, akkor nem ez az eredmény” – tette hozzá a sportvezető, utalva arra, hogy Nagy László és Sterbik Árpád is sérüléssel bajlódva játszott a döntőben.
David Davis vezetőedző az őt éltető szurkolók előtt a szezonban megjárt útra utalva azt mondta: egy évvel ezelőtt még az egyiptomi életét tervezte, most pedig azért szomorú, mert elvesztették a Bajnokok Ligája döntőjét. Úgy fogalmazott, „hinnünk kell abban, hogy meg tudjuk csinálni”, mert minden rendelkezésre áll: „nagyszerű csapat, nagyszerű szurkolók és nagyszerű klub”.
A csapat köszöntése után búcsúztatták el a távozó játékosokat, köztük Nagy László csapatkapitányt, Momir Ilics balátlövőt, Mikler Roland kapust, Jamali Iman balátlövőt és René Toft Hansen beállót.
Mikler Roland könnyeivel küszködve, meghatódva mondott köszönetet a szurkolóknak az ötéves támogatásért, a közönség pedig hangos „gyere vissza” skandálással búcsúzott a kapustól.
A visszavonuló Momir Ilic azt mondta: „sokat nyertünk együtt, csak egy nagyon kis dolog hiányzott”, ezért azt kívánta, hogy a csapat elérje ezt a célt, a Bajnokok Ligája-győzelmet.
