– Hét nagy védése volt a Fehérvár ellen. Ön szerint melyik volt a legnagyobb?
– Talán kettőt emelnék ki. A második félidőben Elek fejesét, amikor reflexmozdulattal ütöttem ki a labdát a gólvonalról, illetve már a hosszabbításban Hodzic lapos lövését.
– A társak hogyan fogadták a mérkőzés után az öltözőben?
– Gratuláltak, majd persze ugrattak, volt, aki azt kérdezte, ugyan mit ettem, mások meg azt, nem vagyok-e véletlenül robot.
– Zsinórban három meccsen védett fantasztikusan. Volt már ilyen remek periódus a pályafutásában?
– Voltak már jó meccseim, nagy védéseim, de egymást követő három ilyen mérkőzésem valószínűleg még nem volt.
– S van egzakt magyarázat arra, miért éppen most jött össze minden?
– Nem hinném, hogy hirtelen október végén ugrásszerűen javult volna a súlypontemelkedésem vagy a reakcióidőm. Elég hosszú pályafutás van már mögöttem, ezért tudom, van, amikor be-becsúszik néhány hiba, másszor viszont minden sikerül, szinte ösztönösen, magától értetődően. Ilyenkor nem kell agyalni, mit, miért és hogyan, hagyni kell, hogy az érzései vezéreljék az embert.
– A kapusoknál ez a flow érzés, avagy a kegyelmi állapot?
– Igen, olyasmi. Egy-egy jó védés hitet ad. A kapus helyzetét speciálisnak, egyedinek mondják, ami részben igaz. Másrészt, ahogy a Fehérvár elleni mérkőzés után is mondtam, hasonló a csatárokéhoz. Meccsenként van egy-két szituáció, azokat kell jól megoldani, azon múlik a játékos megítélése. Az előző idényben lehet, volt egy-két mérkőzés, amikor nekem ezeknél a helyzeteknél nem volt szerencsém. Most viszont igen. S az is számíthat, hogy a nemzetközi porondon több dolgom van, meccsenként nem egyszer, kétszer kell csupán védenem.
– Gróf Dávid leigazolásával nyáron vetélytársat kapott házon belül. A versenyhelyzet, a rivalizálás is hozzájárult az ismét felfelé ívelő formájához?
– Tisztában voltam vele a nyáron, a maximumot kell nyújtanom ahhoz, hogy megőrizzem a pozíciómat, de azért bíztam benne, elsősorban rajtam múlik, maradok-e a kezdőcsapatban. Ennek megfelelően dolgoztam a felkészülés során. Szerencsére már akkor is jól ment a védés, egyetlen gólt sem kaptam az edzőmeccseken. Igaz, Dávid is jól teljesített. Annyi helyzeti előnyöm talán volt a Ferencvárosban eltöltött öt és fél évnek köszönhetően, hogy ezek után a vezetőedzőnk először nekem szavazott bizalmat. A Bajnokok Ligája-selejtezőjében jól ment a védés, ezért – bár ezt nem az én tisztem eldönteni – maradtam a kapuban. Igaz, Dávid is kapott lehetőséget.
