Bár már vasárnap óta tart a 34. vízilabda Európa-bajnokság a Duna Arénában, eddig még nem kaptunk infarktust a kiállott izgalmaktól, és ebből a szempontból tegnap sem szakadt meg a hagyomány.
Férfiválogatottunk is bemutatkozott, de a törökök ugyanúgy nem késztették komoly erőbedobásra Varga Déneséket, ahogy vasárnap és hétfőn a horvátok és a szlovákok Keszthelyi Ritáékat. Valójában semmit sem tudtunk a kis-ázsiaiakról, bár az többé-kevésbé beárazta a játékerejüket, hogy egy 45 éves, középkorú úr volt a kapusuk Atilla Sezer személyében a C csoport nyitómeccsén.
A kvartett másik két tagja Málta és Spanyolország, utóbbival csütörtökön találkozunk, az lesz az első és egyetlen igazi erőfelmérő a csoportban. A legutóbbi négy (!) Eb-n aranyérmes szerbek már túl vannak egy többé-kevésbé mérvadó összecsapáson, az oroszok sokáig jól tartották magukat, 7-7 is volt az állás, de a végén 13-9-re nyertek Prlainovicsék, akik közül majd mindenki jól beszél magyarul, hiszen Miloš Ćuktól Milan Aleksićig szinte valamennyien játszottak vagy most is játszanak a magyar OB I-ben.
Fotó: Mirkó István
Na de vissza a magyar–törökhöz, amely rémálomszerűen kezdődött: Erdélyi Balázs büntetőgólja után a jócskán lebecsült ellenfél egymás után bevert három bombát, és 1-3-nál a Duna Aréna nézői elhűlve dörzsölték a szemüket: mi az ördög folyik itt?! Semmi, csak a szokásos közhellyel élve: minden kezdet nehéz. Gyorsan fordítottunk is 4-3-ra, de Özbek második góljával 4-4 re alakult az első negyed végeredménye.
Jelentkezzen, aki ezt előre megtippelte, az illető nagyon érthet a vízilabdához! A második játékrészben aztán, ha nem is állt helyre a világ rendje, mert továbbra is nyekergett a gépezet, de Angyal, Erdélyi, Jansik és Vámos góljára nem tudtak válaszolni a törökök, 8-4-gyel fordultak a csapatok. Vogel Soma váltotta Nagy Viktort a kapunkban, s az ellenfél edzője is pihenőre küldte az élemedett korú Sezert.
A második félidőre teljesen elkészült erejével a vendégcsapat. Yenigun ugyan még betalált (8-5), de utána záporozni kezdtek a magyar gólok. A mieink arra törekedtek, hogy mindenki legalább egyszer beköszönjön, és ez majdnem sikerült is, egyedül Hárai Balázs neve mellé nem került rovátka, 19-5 lett a vége. Ma újra a nők ugranak vízbe, az ellenfél a bivalyerős orosz válogatott.
