Fotó: Nemzeti Sport
Magyarországon a korlátozás sokkal enyhébb, itthon kihozhatom édesanyám vizsláját az erdőbe, de otthon ezt nem tehetném meg. Ebben az időszakban, amikor az embereknek a négy fal között kell lenniük, óriási áldás egy ilyen kutya, olykor nyolc-tíz kilométert is megteszünk együtt. A nyárig edzősködtem, ám ezt a tanulás miatt amúgy is felfüggesztettem, így csak a családi vállalkozással kellett foglalkoznom, igaz, az sok időmet felemésztette. Vannak apartmanjaink, azokat adjuk ki, de a járvány miatt most ez sem működik, tehát onnan sem hiányzom.
A tavasz, különösen a húsvét mindig nagyon jól menő időszak, ám mivel senki sem utazhat, nincsenek turisták, így a vállalkozás is szünetel. Ezzel komoly jövedelemtől esünk el, de most nem ez a legfontosabb, ráadásul szerencsére Gianni munkájának köszönhetően nem maradunk bevétel nélkül.
Ennek ellenére Sopronban sem változatos számára az élet, Honti Kata az olykor két óráig is tartó kutyasétáltatáson kívül legfeljebb bevásárolni megy el a lakásból. Ennek ellenére van dolga bőven, nem unatkozik.
– Utolsó éves vagyok a newcastle-i egyetem vezetés és menedzsment szakán, két vizsgám van még hátra, azokra tanulok. Ezek a vizsgák távolról, online zajlanak majd, utána be kell fejeznem a szakdolgozatomat, és úgy számolom, hogy szeptember körül kell majd odautaznom a diplomamunkám megvédésére. Remélem, addigra normalizálódik a helyzet, ha mégsem, akkor az egyetem nyilván talál más megoldást. Itt az erdőben össze-összefutok egy-két ismerőssel, kellő távolságot tartva elbeszélgetünk, de másokkal nem találkozom, édesanyám miatt sem kockáztatok. Mint mindenki, én is csak várok, de amíg nem múlik el itt és ott is a veszély, addig vele maradok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!