„Először azért húztam ki a gyufát, mert a keménykedő csapatvezetőnek esti tévénézés közben nem engedelmeskedtem, és parancsára nem mentem aludni, ezért aztán hazaküldtek Pozsonyból, majd el is tiltottak. Igen ám, de jött a meghívás az olaszoktól, akik kikötötték, hogy nekem is ott kell lennem a csapatban. A sporthivatalban egy ismerős – neve maradjon titokban – hozzásegített egy turistaútlevélhez, azzal utaztam ki, a mérkőzésen pedig, hogy ne derüljön fény a svindlire, Józsa Gábor „álnéven” szerepeltem. Vesztemre lebuktam. Egy olasz játékvezető újságolta el később Holvay Endrének, a nemzetközi szövetség magas rangú vezetőjének, hogy milyen jól játszottam, akinek fogalma sem volt a csínytevésről, hogy álnevet választottam. Nem dicséret következett, hanem újabb eltiltás, most már nemcsak nekem, hanem az egész csapatnak – árulta el Buzek, aki közel a hetvenötödik születésnapjához is dolgozik, egy kisebb nyomdában, egykori válogatott játékostársa és jó barátja, Nagy István társaságában.
„A sporttól sokat kaptam, de nem csak jót. Protézis került a csípőmbe és a térdembe, a „ketyegő” is rakoncátlankodott egy ideig, de sohasem voltam feladós típus. Kerékpározok, hetente háromszor úszással kezdem a napot, koromhoz képest egész jó erőben vagyok” – mondta befejezésül minden idők legjobb magyar röplabdázója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!