Mágikus utazás a falusi futball mélyére. Talán nem dehonesztáló a szerzőkre nézve, ha Esterházy Péter könyve címének parafrázisával méltatjuk Csillag Péter és szerzőtársai korszakos alkotását, amit kedden mutattak be a szerző dédapja, Molnár C. Pál festőművész Ménesi úti házában.
Ha az ember kezébe veszi Csillag Péter bármelyik írását, felkészülhet a legjobbra. Ebben a kontextusban nem okoz csalódást az olvasónak a Hátsó füves című pazar kiállítású… mi is? Szociográfia? Fotóalbum? Futballtörténeti alapmű? Faluturisztikai bedekker? Talán ez így mind együtt, mert ez 200 oldalas, 116 lehengerlően zseniális fényképet tartalmazó könyv barangolás nemcsak a magyar futball rejtett tájain – ahogy a mű alcíme ígéri –, hanem a műfajok között is.
De micsoda lebilincselően rabul ejtő barangolás!
És elnézést kell kérnem Csillag Petitől, egykori nemzeti sportos kollégámtól és barátomtól – akinek már az édesapjával volt szerencsém együtt rúgni a bőrt előfelvételisként negyvenöt évvel ezelőtt Kalocsán, a forradalmi ezrednek nevezett büntetőalakulatnál –, mert ezúttal a dicséretből vele azonos mértékben részesül a remek fotóriporteri brigád, élén Mirkó Istvánnal (lapunk munkatársával), soraiban Szabó Miklóssal, Tumbász Hédivel, Balogh Lászlóval, Reviczky Zsolttal, Földi Imrével, Korponai Tamással, Török Attilával, Móricz-Sabján Simonnal és Veres Viktorral.
Mert az, hogy a szöveg világszínvonalú, immár megszokott Csillag Pétertől. Na de a fotók egyenesen sokkolják az embert. Zsánerek? Sportfelvételek? Szociofotók? Is-is. De talán inkább az utóbbiak. Mert ha a szerzők Felsőszölnöktől Garbolcig, a jelenlegi Magyarország legnyugatibb falucskájától a keleti végekig bebarangolják a magyar futball hátországát, akkor olyan emberekkel, tájakkal, futballpályákkal találkoznak, akikkel, amilyenekkel nem is gondolnák.
