– A járvány okozta vészhelyzet egy kicsit minket is megcsapott, de szerencsére csak egy hétig zártunk be, aztán egymást váltva gondoskodtunk arról, hogy a vendégeink ne keressenek másik kávézót. Vannak alkalmazottjaink, rajtuk tartom a szememet, de a sport továbbra is az első, és addig az is marad, amíg szeretem az úszást. Ha megélhetési sportoló lennék, már tíz éve kiszálltam volna, és szerencsét próbálok focistaként. Akkor se szerettem ki a sportágamból, amikor nem ment az úszás és gödörben voltam, de akkor sem estem pánikba, amikor az edzőm néhány hétig nem volt ott a parton. Én tudomásul vettem, hogy ez van, ő pedig akkor volt megértő, amikor én szorultam segítségre – folytatta Dávid, aki nem titkolja, hogy a nem éppen középkategóriás autók szerelmese. – Van egy príma Mercedesem és egy Subaru Imprezán, »kicsit« többet tudnak 200 lóerőnél, de száguldozni csak a versenypályán szoktam, maximum 250-nel. –