Bő öt hét telt el a június 27-i gyásznap óta, amikor a Paks elleni 1-1 a kiesést jelentette a DVSC számára, de máris sereglett a nép a Nagyerdei Stadionba az NB II-es városi derbire, amelyen a DEAC a Lokit fogadta. Ötvenkilenc év után először…
Hiába, igaza volt Sepp Herbergernek, az 1954-es nyugatnémet válogatott halhatatlan mesterének. Nach dem Spiel is vor dem Spiel. Nincs meccs után, csak meccs előtt…
Debrecenben vallás a foci, nem sport, függetlenül attól, hogy a kedvencek, a piros-fehérek az élvonalban küzdenek a bajnoki címért – eddig hétszer sikeresen –, vagy az NB II-ben. Most az utóbbiban. A szerdai mérkőzés pályaválasztója azonban az egyetemi gárda volt, amely derekasan fel is készült az összecsapásra. Például a DEAC Cheerleaders tánckarával, amelynek tagjai valamennyien a Debreceni Egyetem hallgatói:
Odakint, a stadion előtt sorba álltak a szurkolók a kolbászsütőpultnál, komoly bevételt produkált a vállalkozó.
A stadion kocsmája előtt egy remek fúvószenekar, a Kelet Brass Band húzta, azaz fújta a talpalávalót.
A kezdőrúgást az 1961. szeptember 3-i DEAC–DVSC NB II-es mérkőzés két részt vevője, két legenda, Temesvári Miklós (DEAC) és Puskás Lajos (DVSC) végezte el. A vártnál kevesebben voltak a nézőtéren, amikor elkezdődött a meccs, nem lehettek többen háromezernél, azért ennél többre számítottunk, talán szerencsésebb lett volna a délután öt órainál későbbre tenni a kezdési időpontot. Persze televízió nagy úr…