Babos Tímeának nem kell aggódnia, jár neki a nyugdíj

Az elmúlt hetekben a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origó olyan klasszis labdarúgók életét mutatta be, akik nyomorogtak, nyomorognak, mert a hazai közeg hagyta őket észrevétlenül létezni. A teniszezők nyugdíja jó példát jelenthet a magyarországi labdarúgóknak is: szigorú kritériumok, átlátható rendszer és egyértelmű szándék a vezérlő elv.

Teljes az összhang a magyar és a francia teniszezőnő között Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski

A kritériumok szigorúak: csak az kaphat nyugdíjat ötvenéves korától húsz esztendőn keresztül, aki legalább öt év végén szerepelt egyesben a legjobb 150-ben, vagy párosban a top 50-ben a világranglistán, valamint idényenként minimum 12 ATP-tornán elindult. A régiek esetében egyesben az ötvenedik helyezés, párosban a huszadik a határvonal.

Taróczy Balázs helyesnek tartja a teniszezők szolidaritását
Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Ha a labdarúgást és az önök kezdeményezését nézzük, szerintem nem önkéntes alapon kellene megszervezni egy ilyet: ha a sportág irányítói úgy gondolják, a régi játékosok megérdemlik a támogatást, akkor csak az a csapat nevezhessen az NB I-be, amely valamekkora összeget befizet a nyugdíjalapba – mondja példaként Taróczy. – Aztán az már az együtteseken múlik, hogy emiatt valamennyivel kevesebb fizetést adnak a focistáknak – akik amúgy boldogok lehetnek, amiért ilyen jól keresnek –, vagy növelik a költségvetésüket. Ki lehetne találni egy rendszert, hogy milyen eredmények, mennyi első osztályú vagy válogatott mérkőzés szükséges a támogatáshoz. Biztos anyagilag is rengeteget jelentene ez sokaknak, de már az elv is boldogságot hozhatna, hogy azt érezhetik, megbecsülik és nem elfelejtik őket.

Egy összegben vagy részletekben

Az ATP-hez képest a WTA-nál, vagyis a nőknél némileg mások a szabályok, de a rendszer alapvetően ugyanaz. A teljes jogú WTA-tagok közé kell tartozni – ez 1500 dollárba kerül évente –, majd legalább 12 egyéni vagy 10 páros WTA-versenyen szükséges részt venni az első szinthez.

Ezt követően idényenként minimum hat egyéni vagy öt párostornán kötelező az indulás, a nyugdíj összege pedig azon múlik, hogy a játékos mennyi pontot gyűjt: ezeket a Grand Slam- és WTA-viadalokon szerezheti meg, egy év alatt 18 egyéni és 15 párosesemény a maximum, ami beleszámít. A támogatáshoz legalább öt érvényes idény kell, tehát az említett minimum versenyszám, valamint egyesben a top 100 vagy párosban a legjobb 50 közötti helyezés az év végi világranglistán. A WTA-nál is versenyenként levonnak egy keveset a teniszezők pénzdíjából, majd a WTA és a torna rendezője hozzáteszi a maga részét az alapba. A nyugdíj ötvenéves kortól jár, és választható, hogy a pontok alapján összegyűjtött pénzt egy összegben vagy részletekben, húsz éven keresztül, havi rendszerességgel utalják.

A győztes Babos Tímea (b) és a francia Kristina Mladenovic ünnepel a bajnoki trófeával, miután 6:4, 7:5 arányban legyőzték a chilei Alexa Guarachit és az amerikai Desirae Krawczykot a francia nyílt teniszbajnokság női párosának döntőjében a párizsi Roland Garros Stadionban 2020. október 11-én
MTI/AP/Alessandra Tarantino

– Szigorúak a kritériumok, de nagyon pozitív, hogy díjazzák és elismerik azokat, akik évekig a legjobbak közé tartoztak. Ez remek példa lehet minden sportágnak – mondta a párosban négyszeres Grand Slam-bajnok Babos Tímea, aki ugyan csak 27 esztendős, de az eddigi eredményeinek hála már most biztos lehet abban, hogy ötvenéves korától jár neki a nyugdíj.

Nagyobb siker az olimpiai éremnél

Magyarországon az olimpiai érmesek megbecsültsége világviszonylatban is kiemelkedő, hiszen az állami pénzjutalom mellett a sportolók havi életjáradékot kapnak – a teniszben viszont a Grand Slam-tornák fontosabbak, mint az ötkarikás játékok, így nem éppen igazságos, hogy Taróczy Balázs vagy  Babos Tímea nem számíthat hasonló elismerésre, pedig az ő Grand Slam-trófeáik a sportágban többet érnek, mintha az olimpián nyertek volna érmet párosban.

A teljes cikk az Nso.hu oldalon itt olvasható el.