Ha megoldanak kettőt, akkor gond nélkül megoldanak hármat is

Nem mindennapos, hogy egy nőt és egy férfit a futball hoz össze, de megeshet. A ritka példák egyike Takács Ritáé és Tömő Attiláé. A Sport TV riportere és a felnőttválogatott csapatmenedzsere az idén már három gyereknek készíthet be ajándékokat a fa alá. Náluk nem a vagy, hanem az és szerepel a rengeteg elfoglaltsággal járó karrier, illetve a család szavak között, azt mondják, meg lehet oldani. És meg is csinálják.

Egy boldog család, amelyet a futball hozott össze Fotó: Kurucz Árpád

– Én Mia vagyok, Zénó a bátyám, Brúnó pedig az öcsém.

Mia a hároméves lányok cserfességével, a szemében mérhetetlen huncutsággal esik túl a bemutatkozáson. Zénó már lassan betölti a hatot, helyeslően bólogat, jól mondja a húga, Brúnónak nincs hozzászólása, ami egy kilenc hónapos fiútól még nem is várható el. A mama, a médiát tekintve az ország talán leghíresebb „futball-ladyje”, érthető büszkeséggel figyeli a jelenetet. Ő Takács Rita, a Sport TV műsorvezetője, riportere, aki hölgy létére az NB I-es mérkőzések pálya melletti kommentátoraként vált ismertté még akkor, amikor ezeket és a válogatottmeccseket ez a csatorna közvetítette.

– Kommunikációs szakra jártam a főiskolán, és szakmai gyakorlatra kerestem lehetőséget – meséli a kezdetekről. – Sportmenedzseri képzést már kaptam, érdekelt a sport világa, és egy operatőr ismerősöm segítségével a Sport TV megadta ezt a lehetőséget. A teniszversenyek közvetítéséhez kerültem, mindent elvállaltam, amit kértek, még a kávéfőzést is. Boldog voltam, hogy ott lehettem, és a gyakorlat leteltével is maradhattam, gyakornokként dolgoztam a főiskola mellett. A diploma megszerzése után viszont már igazi állást kellett találnom, és amikor rákérdeztem, tervez-e velem hosszabb távon, Máté Pál főszerkesztő nagy meglepetésemre határozottan közölte, felvesz státusba, így 2009 eleje óta ott dolgozom. Ő találta ki, hogy külföldi minta alapján a futballmeccseken legyen a pálya mellett női kommentátor is, hátha nálunk is beválik. Féltem, hiszen idegen közegbe csöppentem, nem voltam sportoló, és a futballhoz sem volt közöm korábban, de jöttek a feladatok, és nem csak belerázódtam, nagyon meg is szerettem ezt a világot.

Egy boldog család, amelyet a futball hozott össze
Fotó: Kurucz Árpád

Szinte ezzel párhuzamosan egy fiatalember a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlásánál próbált szerencsét csapatmenedzserként, majd még az előző évtized végén a felnőttválogatottnál találta magát az akkori technikai igazgató jobbkezeként. Hamarosan a szövetségben lezajlott változások során az élet úgy hozta, hogy már Egervári Sándor szövetségi kapitány idején baleset miatt az eredeti csapatmenedzsert kellett helyettesítenie, majd ott is ragadt a poszton – egészen a mai napig. Ő Tömő Attila, aki egy ideig csak távolról ismerte a válogatott környékén gyakran felbukkanó Ritát, ám találkozási pontjuk nem akadt.

– Egyszer felhívtam a válogatott akkori sajtófőnökét, és az egyik játékos telefonszámát szerettem volna megtudni – idézi fel a közös kezdetet Takács Rita. – Ő megadta Attiláét azzal, hogy tőle kérjem, én pedig megkérdeztem, mennyi idős az az ember, tegezhetem-e. Akkor beszéltünk egymással először. Később, 2011 végén egy karácsonyi focitornán futottunk össze, ott sokat beszélgettünk, majd januárban elkezdtünk randizni. Eleinte nem vertük nagy dobra, amikor kimentem Telkibe interjúzni a válogatotthoz, csak összenéztünk egymással, és hónapok múltán tettük nyilvánossá a kapcsolatunkat.

Attól fogva minden ment magától: lánykérés, majd 2013. május 31-én esküvő. A futball által összehozott pár stílszerűen a telki edzőtábor pályájának lelátója előtt mondta ki egymásnak a boldogító igent.

– Nekem nem volt furcsa, hogy a futballban találtam meg a páromat, még ha nem is számítottam rá – mondja Tömő Attila. – Rita nő létére nagyon hamar elfogadtatta magát, amit elsősorban a roppant precíz felkészültségének köszönhet. Szakmai fejtegetésekbe nem ment bele, de a tárgyi tudása mindenkit meggyőzött arról, hogy van alapja a kérdéseinek. Olykor engem is megdöbbent, hogy mennyit tud a játékosokról és a csapatokról itthon és külföldön is. Amikor megismerkedtünk, jobban ismerte a magyar mezőnyt, mint én.

A párválasztást illetően Rita sem volt előítéletes, nem zárta ki, de nem is forszírozta, hogy ebben a közegben találja meg a nagy őt. Persze sokan bókoltak neki, kapta a lapot időnként a játékosoktól is, de a helyén tudta kezelni ezt, és nem keveredett kínos helyzetekbe. Azt pedig nem is bánja, hogy a csatornától elkerültek a válogatott mérkőzések, nem lenne szerencsés, ha egy kényesebb kérdés mögött valaki a családi kötelékből adódó jól informáltságot vélné felfedezni.

Hamarosan érkezett Zénó, majd Mia, legutóbb pedig Brúnó, és mindez rengeteg kérdést felvetett. Rita a szülések után hamar visszatért a képernyőre, Attila a válogatott programja miatt olykor hetekre távolra kényszerül, ám a család így is tökéletesen működik.

– Nagyszülők, nagynénik segítenek, és amikor ők jönnek, manapság előtte tesztelem magamat koronavírusra a szerkesztőségben – magyarázza Rita. – Ez az ősz a válogatott hosszú edzőtáborai miatt roppant nehéz volt, de sikerült megoldanunk. A Sport TV-ben pedig rugalmasan kezelik a beosztásomat, tehát megy együtt a karrier és a gyerekekkel való foglalkozás is.

Attilától gyakran kérdezik, amikor látják Ritát a képernyőn, hogy ilyenkor ki gondoskodik a kicsikről, és alig akarják elhinni, hogy ő, gond nélkül fürdet, etet, játszik, megcsinál mindent, ami a gyerekek igénye.

– Eredetileg két gyerekben gondolkodtunk, és lett fiú is, lány is, ám Rita azt mondta, legyen harmadik is, és én boldogan belementem. Ha kettőt megoldunk, akkor megoldunk hármat is, és így is lett.