Sallainak azt még nem mondták, hogy „Roland, elég jó vagy”

A gólok és a gólpasszok számában is a legjobb idényét futja a Bundesligában Sallai Roland, akinek csapata, a Freiburg ötmeccses győzelmi sorozatban várja a Bayern München elleni bajnokit. A magyar válogatott szélsője lapunknak elmondta, hogy nagy céljai vannak, ezért nem elégedhet meg a teljesítményével, és ezt nem is hagynák neki Németországban.

Soccer Football - Bundesliga - Schalke 04 v SC Freiburg - Veltins-Arena, Gelsenkirchen, Germany - December 16, 2020 SC Freiburg's Roland Sallai celebrates scoring their second goal with teammates Pool via REUTERS/Ina Fassbender DFL regulations prohibit any use of photographs as image sequences and/or quasi-video. - UP1EGCG1GTRAH Fotó: XXSTRINGERXX xxxxx

– Amióta Freiburgban vagyok, sosem hallottam azt a mondatot, hogy „Roland, már elég jó vagy”. Kapok megerősítéseket, de közben itt mindenki azon dolgozik, hogy még magasabb szintre tudjak lépni. Ehhez kell a negatívumokkal való szembenézés, mert csak úgy tudom kijavítani a hibákat – árulta el lapunknak Sallai Roland, akinek négy-négy gólja és gólpassza van a Bundesliga-idényben. – Vevő vagyok erre a hozzáállásra, mert a kemény munka visszaköszön a meccseken. Arra törekszem, hogy ami bennem van, az mind kijöjjön, és úgy érzem, még van, amit nem mutattam meg.

Mostanában volt miért ünnepelni Sallait (jobbra) Freiburgban Fotó: Reuters/Ina Fassbender

Sallai Roland lábaira nem kell nehezéket kötni, hogy nehogy elszálljon, mert hiába fut neki a szekér a Bundesligában, reálisan értékeli a saját helyzetét. Pedig lehetne oka egy kis önfényezésre, hiszen legutóbb a Köln ellen gólt lőtt és gólpasszt adott, decemberben a Schalkét az ő duplájával verte a Freiburg. Akkor két szaklapnál is beválasztották a forduló válogatottjába Németországban, az egyikben Robert Lewandowskival és Kingsley Comannal alkotta a képzeletbeli támadósort.

A Freiburg is kiválóan szerepel, a legutóbbi öt bajnokiját megnyerte, amellyel a nyolcadik helyre ugrott előre, noha az eredeti cél a bennmaradás volt, mint minden évben. Sallai szerint Christian Streich edző húzása is kellett ahhoz, hogy így meginduljanak felfelé. – Novemberben egymás után háromszor kikaptunk, majd szerkezetet váltottunk, átálltunk az ötvédős rendszerre, amely jó hatással volt a csapatra. Azóta nem szenvedtünk vereséget, és a győzelmek is megérkeztek – árulta el Sallai.

A Schalke elleni dupla:

A jó sorozat folytatása nem lesz könnyű, mivel vasárnap a Bayern München vendégeként lép pályára a Freiburg. A bajorok múlt héten kétgólos előnyről, nagy meglepetésre 3-2-re kikaptak a Mönchengladbachtól, és nem engedhetnek meg maguknak újabb botlást rövid időn belül. – A világ legjobb csapata ellen készülünk, de ez is csak egy meccs, amelyen bármi megtörténhet – szögezte le Sallai. – Egyértelmű, hogy nem mi vagyunk az esélyesek, a Bayern ráadásul győzelmi kényszerben van, ha meg akarja tartani az első helyét.

Ettől függetlenül próbáljuk a saját játékunkat előadni, de Münchenben sok függ attól, hogy ezt mennyire engedi az ellenfél.

A Bayern egyik sztárja, Serge Gnabry a napokban tett nyilatkozatában arról beszélt, hogy a West Bromwich Albionnál átélt nehéz időszaka nélkül, amikor játéklehetőséget is alig kapott, ma nem lehetne Bajnokok Ligája-győztes. A mélypontokról Sallai is tud mesélni. – Emlékszem, hogy egymás utáni két évben kiestem az élvonalból, előbb a Puskás Akadémiával, majd a Palermóval, és ez eléggé megviselt – idézte fel a válogatott szélső. – Kiesni sosem jó, de egymás után kétszer főleg nem. Aztán elkerültem az APOEL-hez Ciprusra, ahol szerepeltem a BL-ben, bajnok lettem, és ennek köszönhetően kerültem Németországba. Azt tanultam meg, hogy akkor kell a legerősebbnek maradni, amikor a legmélyebben van az ember, és úgy lesz lehetőség az előrelépésre.

Sallait jövő nyárig köti a szerződése a Freiburghoz, amelyben jól érzi magát, de vannak még álmai, amelyeket valóra szeretne váltani. – Nagy célokat kell kitűzni, én is ezt teszem. Szeretnék eljutni egy igazi topcsapatba – jelentette ki. – Úgy gondolom, hogy addig még két nagyon fontos lépcsőfokot kell megugranom. A fokozatosság híve vagyok, eddig is így építettem fel a pályafutásomat, és a következő lépés is reális döntés lesz. A lényeg, hogy nem szabad túl nagyot ugrani, mert onnan nagyot is lehet esni.