– Abszolút elégedett vagyok, mert kijutottam az olimpiára, ami az álom. Az elmúlt fél évben mindent megtettem ezért. A tájékoztató után kicsit le voltam törve, most boldog vagyok. Az időjárás nagyon nem kedvező a kajakosoknak – értékelte a futamot Csipes Tamara, majd később hozzátette: – Apával azt beszéltük, hogy 100 méterenként mondja az időt, de a rajtban kiejtette a kezéből a stoppert. Nyilván ő is nagyon izgult, de nekem így fogalmam sem volt, hogy mit csinálok. Két éve nem versenyzett ez a mezőny így, egy kicsit elszoktunk egymástól. Edzéseken jó időket mentem, de talán most túl gyorsan kezdtem az első kétszázon, és Hüttner Csaba is azt mondta, hogy az utolsó 150 méter egy lassított felvételhez hasonlított. Ugyanúgy izgulok most is, mint korábban, ehhez nem lehet hozzászokni. Sót, az elmúlt három hétben olyan stresszes voltam, mint még soha. Tudtam, hogy az edzéseken jól megyek, de abban nem voltam biztos, hogy ezt egy versenyen ki tudom hozni magamból. Nem is izgultam, inkább féltem.