– Már a müncheni meccsről hazafelé jövet megfogalmazódott bennem, hogy valamit kezdeni kellene azzal, hogy a németek orrba-szájba nyomták az LMBTQ-propagandát a mérkőzés előtt, alatt és után is, az UEFA pedig csendben asszisztált mindehhez – meséli Csonka.
– A június 23-án, 2-2-es döntetlennel zárult találkozót pár nappal azután rendezték, hogy a Magyar Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt. Egyértelműen Magyarországnak címzett, nyílt politikai üzenet volt a németek részéről, hogy telenyomták városukat szivárványszínű lobogókkal. A müncheni városvezetés a stadiont is szivárványszínbe borította volna, de ez már az UEFA-nak is sok volt. Nem adtak rá engedélyt, mondván, nem engedik a stadionokba a politikát. A meccs szervezői mindent elkövettek azért, politikai állásfoglalást tegyenek a zászlókkal, a stadionba menet és az Allianz Arenában is hoszteszek osztogatták az LMBTQ-mozgalom zászlócskáit – emlékezik a meccsnapra Csonka.
A fiatalember ezért azt szeretné elérni, hogy – szimbolikus gesztus gyanánt – az UEFA fizesse vissza a jegye árát.
– Nem nagy összeg, 50 euróról van szó. Az egésznek az üzenete a lényeg – szögezi le –, ismerjék el, hogy a politikát távol kell tartani a stadionoktól. Legyen az pártpolitika vagy épp valami divatos mozgalmi törekvés. Én focimeccsért utaztam ki Németországba, ehelyett egy politikai propagandával telített eseményen találtam magam.
Az ügyben Nagy Dávid jogász képviseli a felperest. Bár elsőre azt gondolnánk, valamelyik európai bíróságon kellett beadványt benyújtaniuk az UEFA ellen, erről szó sincs.
– Az egész ötlet jogi keretét az Európai Unió fogyasztóvédelmi törvényei adják, az EU-s jogszabályok pedig kimondják, hogy a fogyasztóvédelmi pereket a fogyasztó lakhelyén illetékes bíróságon kell lebonyolítani – világítja meg az ügy eljárásjogi hátterét.
Éppen emiatt állt elő az a furcsa és némileg komikus helyzet, hogy az UEFA elleni beadványt a felperes lakhelyéhez legközelebbi közigazgatási egység, jelen esetben a Lévai Járásbíróságon tűzik napirendre. A fogyasztóvédelmi törvénycsomag az EU-s jog egyik legnagyobb, legbonyolultabb területe, a jogharmonizációnak köszönhetően azonban az egyes tagállamokban szinte teljesen egyforma – magyarázza a szakember. Ugyan az UEFA Nyonban székel, Svájc és az unió között köttetett luganói egyezmény lehetővé teszi, hogy a szervezet ellen az egyik EU-tagállamban indítsanak pert. A jogász egyébként azzal érvel, egy mozijegy vagy egy koncertjegy ára is visszakövetelhető, ha a résztvevőket nem tájékoztatják arról, politikai üzenetekkel bombázzák majd őket az előadás alatt.
– Jelen esetben, jogi szempontból egy mozi vagy egy focimeccs tulajdonképpen ugyanaz, előadást megy nézni az ember, már pop-corn meg kóla is van a stadionokban. A szervezőknek viszont kötelességük biztosítani az idézőjeles előadás élvezetéhez szükséges körülményeket. Na ez az, ami Münchenben nem történt meg! – mondja Nagy Dávid, aki nem csak egy érdekes ügyet lát a beadványban. Beszélgetésünk során többször leszögezi, őt is régóta zavarta, hogy kedvenc sportágát ily módon „erőszakolják meg és teszik a politikai propaganda eszközéve”, a szurkolók pedig kénytelenek szó nélkül tűrni az egészet.
Hogy az UEFA elleni, precedensértékű beadványuk meddig juthat, arról korai még beszélni. Az ügyvéd szerint könnyen előfordulhat, hogy a svájci székhelyű labdarúgó-szövetség egyszerűen negligálja az egész folyamatot, mindenesetre az ügynek előbb a szlovák jogrendszer létrafokain is végig kell gyalogolnia. Ha a szlovák bíróság jogerősen elmarasztalja az UEFA-t, a szervezetnek elvileg fizetnie kell majd. Hogy ezt megteszik-e, tulajdonképpen másodlagos, Csonka Ákos és Nagy Dávid is azt hangsúlyozták, az üzenet sokkal fontosabb!
A magyar válogatott himnuszát is megzavarták a Németország–Magyarország találkozó előtt (Fotó: Reuters/Matthias Hangst)
