„Mert amíg a futballról beszélgettünk Nyilasi Tiborral, Puhl Sándorral, Várhidi Péterrel, abban én maximálisan partner tudtam lenni. Egyszer csak feltűntek ott olyan emberek, akik magukat szakértőnek nevezték, és elkezdtek arról mesélni, hogy hány szöglet meg hány bedobás volt az első félidőben. Nem értettem, mi történik, hiszen azt, hogy hány szöglet van egy meccsen, a néző is látja. Statisztikára annak van szüksége, aki nem érti a futballt. Citálja a számokat, s alátámasztja a saját véleményét. Erről szól ez az egész. Ez a foci 5-10 százalékát teszi ki – nem többet. Ott van az erőnléti edző. Feltette már magának azt a kérdést, hogy mire jó egy erőnléti edző? Hogy levezesse a bemelegítést?”
Büszke a Paks rekordjára
Bognár György arra a legbüszkébb a mögöttünk hagyott évben, hogy a Paks 76 rúgott góllal rekordot állított fel a 12 csapatos NB I-ben, négy góllal a bajnok Fradinál is többet szerzett. „Erre nagyon büszke vagyok. Nem érdekel, hogy 59-et vagy 64-et kapok, mert amíg a legtöbb gólt te lövöd, addig nem lehetnek rossz eredményeid” – jegyezte meg.
A statisztikák most sem érdeklik. „Én látom, hogy ki mit nyújt, és ehhez tervezem a taktikát. Sok edző véleményével szemben állok, hogy nem lehet az egész pályás letámadást csinálni. Dehogynem. Gyorsasági állóképesség kell hozzá és nem statisztika. A Paks azért tud 90 percig futni, mert ez a képességünk megvan. Hét közben nem hajtom agyon a játékosokat, aztán a meccsen mégis mi futunk a legtöbbet a mezőnyben. Az edzés nem más, mint egy eszköz. A lényege, hogy a meccsre készüljünk fel. Nem edzéskirálynak kell lenni. Ott vagyok minden tréningen, de sokat átvesz tőlem a fiam, meg a Kiss Tamás. Én azért vagyok ott, hogy lássam az intenzitást. A meccset, a focit imádom. Ez az életem.”
Bezárt a kaszinó
A kaszinó viszont már nem az, Bognár György tíz éve végleg felhagyott a szerencsejátékkal.
„Amikor játszottam, senki sem érdekelt, csak magammal foglalkoztam. Amikor ebből probléma lett, akkor döbbentem rá, hogy itt nem csak rólam van szó. A családomról, a gyerekeimről, az édesanyámról. Amíg csak magamra gondoltam, nem láttam a problémákat. Az volt a döntő, hogy rájöttem: másokért tartozom felelősséggel. És akkor befejeztem a kaszinózást. Végleg.”
A teljes interjú az Origó.hu-n olvasható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!